eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond Brüsszelben 2020. október 14-én. A Bizottság elnöke az új Európai Bauhaus nevű programról beszélt, melynek célja az épületek felújítása, ugyanakkor az energiaköltségek és a kibocsátás csökkentése.
Nyitókép: MTI/Reuters/AP/Yves Herman

Nem akar 27 féle nyitást látni Ursula von der Leyen

Egyedül az egységes európai megközelítés a tartósan működőképes az EU-tagok számára, legyen szó vakcinabeszerzésről, vakcinagyártásról, vagy utazási igazolásról – érvelt Ursula von der Leyen.

Az Európai Bizottság német elnöke brüsszeli újságírók egy szűkebb köre számára adott interjút, erről számolt be részletesen egyebek között a keddi EUobserver.

A beszélgetésből kitűnt, hogy Urusla von der Leyennek úgymond

„már elege van” a „bűnbak szerepből”, és visszatérően igyekszik közös megoldások között tartani az aktuális intézkedéseket.

Az utóbbi kapcsán a bizottság elnöke emlékeztetett, hogy egy vakcinavásárlási verseny az EU szegényebb és a gazdagabb, nagyobb tagjai között ugyanúgy végzetesen romboló hatású lett volna – ráadásul úgymond út szélén hagyta volna a kevesebb forrással rendelkezőket –, miként előre frusztráló belegondolni egy olyan esetleges jövőbeni helyzetbe, amiben az uniós lakosság többsége már beoltott, tehát meg lehetne kezdeni az országok közötti nyitást, de ezt meg hirtelen huszonhétféle elvárás nehezítené.

Von der Leyen mindezek fényében is üdvözölte, hogy „a nagy többség” kitartott a közös megoldás mellett, mert „belátták, hogy összességében mindenki nyer azon, ha a tábor egységes marad”, és nem enged a külső „kísértő hangoknak”.

Az utóbbi kapcsán felmerülő Szputnyik V-kérdésről szólva, a bizottság elnöke kifejtette, hogy

az orosz szer vizsgálata folyik, de ehhez még adatokat várnak az orosz gyártótól.

„Szeretnénk látni, hogy a minimális klinikai elvárások teljesültek” a szer forgalmazása előtt – érvelt Von der Leyen, hozzátéve, hogy ehhez csak annyi kell, hogy a gyártó „transzparens legyen”, továbbá, hogy az uniós szakértők látogatást tehessenek olyan üzemekben, ahol a tényleges gyártásra sor kerül.

„Mivel a Szputnyik nem termel európai uniós területen, tudnunk kell, hogy milyen üzemeket fognak befogni a nekünk szánt hányad előállításába”, és ott milyen gyártási feltételek vannak – tette hozzá.

A brüsszeli testület elnöke szerint EU-szinten nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy mielőbb megteremtsék az uniós igényeket jobban kiszolgáló európai gyártási kapacitást, beleértve ebbe a folyamatosan megjelenő vírusvariánsokra reagálni tudó oltási változatok kifejlesztését.

A gyártók kapcsán óhatatlanul szóba jött a svéd-brit Oxford/AstraZeneca esete, amelyik éppen az oltáskezdés idején vágta meg kritikus mennyiséggel az EU-nak ígért mennyiséget. Von der Leyen ennek kapcsán egyfelől elismerte önkritikusan a megrendelői oldal felelősségét, és jelezte, hogy „alábecsültük annak nehézségeit, mit is jelent nulláról sokmilliósra felpörgetni a gyártási kapacitást”.

Másfelől viszont az AstraZeneca „nem halmozott fel az EU-nak szánt készletet arra az időpontra, amikor a fogalmazási engedély megszületik”, holott a szerződés értelmében az engedély pillanatától szállítani kellett volna tudnia. Pedig – mutatott rá – az EU még formailag is egy nappal hamarább írta alá a maga szerződését, mint a brit kormány.

Ennyiből a bizottsági elnök megalapozottnak és jogosnak ítélte, hogy a napokban az olasz kormány visszatartotta az AstraZeneca többtízezer adagos exportját Ausztráliába. „Ha egy vállalat nem szállít, akkor másnak se akarjon exportálni” – hangsúlyozta, és utalt rá, hogy

„Olaszország eddig az első negyedévre beígért mennyiség 10 százalékát sem kapta még meg” az AstraZenecától.

Hozzátette, hogy nagyon reméli, a továbbiakban rendeződni fog az ellátás az AstraZeneca részéről, és akkor persze a harmadik piacra történő eladásnak sem lesz akadálya. Egyúttal meleg hangon méltatta a Pfizer/BioNTech-et, amelyik viszont a kezdeti megingás után úgymond példásan („megbízható, stabil folyamatban”) teljesíti szállítási kötelezettségeit, úgyhogy esetében nincs is probléma az exporttal sem.

Ami a pillanatnyilag sok vitát kiváltó majdani utazási oltási igazolványt – vagy „oltási útlevelet” – illeti, von der Leyen megerősítette, hogy a Bizottság egy ilyen közösségi szintű dokumentum intézményesítésének „valamennyi technikai és jogi feltételét” a nyárig meg akarja teremteni.

„A lényeg, hogy bizonyítani lehessen, hogy az utazni szándékozó személy nem fertőző”

– mutatott rá. Nem kizárt, hogy a végső bevezetéshez egy „nemzetközileg elismert hatóság” egyetértését is igénybe fogják venni – részletekbe azonban nem bocsátkozott.

Amit mindenképpen szeretne elkerülni, hogy ha majd három-négy hónap múlva már kellően nagy arányt ér el a beoltottak hányada, akkor a szabadabb mozgást a tagországok eltérő, egyéni szabályozási rendszere tegye nehezen átláthatóvá minden felé.

Von der Leyen amúgy továbbra is szilárdan hisz abban, hogy „nyár végére” meglesz a célul kitűzött 70 százalékos beoltottság az EU népességénél.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×