eur:
407.34
usd:
384.87
bux:
77833.51
2024. november 19. kedd Erzsébet
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 26. külügyminiszteri tanácskozásának első napi ülésén Pozsonyban 2019. december 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Keményen üzent Brüsszelnek az orosz külügyminiszter

A Moszkva és Brüsszel közötti kapcsolatok tudatos lebontásával vádolta meg az Európai Uniót Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután Moszkvában fogadta finn hivatali partnerét, Pekke Haavistót.

A Moszkva és Brüsszel közötti kapcsolatok tudatos lebontásával vádolta meg az Európai Uniót Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután Moszkvában fogadta finn hivatali partnerét, Pekke Haavistót.

"Készek vagyunk a problémák megvitatására. Amikor ez megfelel Oroszország érdekeinek is, akkor együttműködünk a klímaváltozás és a környezetvédelem kérdéseiben. De ezeknek a kapcsolatoknak a vázát Brüsszel kezdeményezésére bontották le tudatosan" - mondta a tárcavezető a vendégével közösen megtartott sajtótájékoztatón.

Közölte, hogy Oroszország kész lesz a kapcsolatok helyreállítására, amikor EU véget vet a rombolásuknak. Mint mondta, a döntés Brüsszel kezében van.

Lavrov szerint Brüsszel azáltal, hogy szemet huny az ukrajnai és baltikumi oroszajkú lakosság jogainak durva megsértése, valamint az orosz nyelv és kultúra elleni támadások, továbbá az orosz tévécsatornák betiltása fölött, maga távolodik el Oroszországtól.

"Nem kell összetéveszteni az Európai Uniót Európával. Mi sehová sem szándékozunk elmenni Európából.

Sok barátunk, sok hozzánk hasonlóan gondolkodó van Európában. Velük folytatni fogjuk a kölcsönösen előnyös együttműködést"

- hangoztatta.

Haavisto hangsúlyozta, hogy az EU fontosnak tartja megtalálni azokat a megoldásokat, amelyek lehetővé tennék az aktív párbeszédet Moszkva és az unió között. Mint mondta, Brüsszel "nehezen fogadta" három tagállama diplomatáinak kiutasítását. Méltatta az EU és Oroszország közötti gazdasági kapcsolatokat, valamint a diákcserét, és közölte, hogy az unió a kapcsolatok jelenlegi nehéz szakaszában is kiszámítható partnere szeretne lenni Moszkvának.

"Finnország osztja az Európai unió álláspontját, amely a nemzetközi jogon és a demokrácián alapul" - szögezte le.

Haavisto a Moszkva és Brüsszel között fennálló problémák között nevezte az emberi jogok kérdését, egyebek között a Jehova tanúi szekta betiltásának, a pedofília címén elítélt Jurij Dmitrijev történész, valamint a gender- és szexuális kisebbségek csecsenföldi helyzetének, továbbá Alekszej Navalnij "betiltott vegyi fegyverrel történt megmérgezésének" ügyét, ami uniós szankciók egyhangú bevezetéséhez vezetett.

A finn külügyminiszter megerősítette, hogy az EU-országok elítélik Navalnij letöltendő szabadságvesztésre ítélését és a politikus szabadon bocsátását követelik. Kifejezte aggodalmát az orosz hatóságoknak a békés tüntetések részvevőivel szemben való fellépése, az őrizetbe vételek és az újságírók munkájának akadályozása miatt.

Hangot adott reményének, hogy a fehéroroszországi politikai folyamatokba az ellenzék is bekapcsolódhat majd. Az is elmondta, a Lavrovval folytatott megbeszéléseit meg fogja vitatni európai kollégáival.

Lavrov megerősítette, hogy tárgyalópartnere felvetette neki Alekszej Navalnij ellenzéki politikus letöltendő szabadságvesztésre ítélésének és a nem engedélyezett tüntetéseken részt vett három európai diplomatának az ügyét, amivel kapcsolatban kifejtette neki, hogy milyen indokokra támaszkodik az orosz álláspont. Az orosz diplomácia vezetője szerint a Navalnij-ügy nem gyakorolt negatív hatást az orosz-finn kapcsolatokra.

Hozzátette, hogy Haavisto, csakúgy mint uniós kollégái korábban, az orosz ellenzékivel kapcsolatban ugyanazzal a geopolitikai töltetű értékeléssel érkezett Moszkvába, amit az EU-ban "szerkesztettek és írtak meg". Kifejezte neheztelését amiatt, hogy Brüsszel a vádaskodások megfogalmazásán túl elzárkózik az ügy tényeken alapuló megvitatásától.

Lavrov a NATO-t hibáztatta azért, hogy nem sikerül valóra váltani Finnországnak a katonai gépek Balti-tenger fölötti biztonságos repülésre vonatkozó kezdeményezését.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc az amerikai rakéták oroszországi bevetéséről: érdemi hatásuk nincs a háborúra

Kaiser Ferenc az amerikai rakéták oroszországi bevetéséről: érdemi hatásuk nincs a háborúra

Sajtóhírek szerint az amerikai elnök jóváhagyta, hogy az ukránok oroszoroszági területekre is csapást mérjenek ATACMS-rakétákkal. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense azt mondta az InfoRádióban, hogy Ukrajna nem kapott annyi rakétát, amennyivel érdemben befolyásolhatná a háború menetét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.19. kedd, 18:00
Hegyi Zsolt
a MÁV Csoport vezérigazgatója
Mégis mit tud egy ATACMS-rakéta és miért okozott ekkora botrányt Oroszországban?

Mégis mit tud egy ATACMS-rakéta és miért okozott ekkora botrányt Oroszországban?

A Kreml éppen hatalmas botrányt kavar abból, hogy az ukrán haderő elkezdett amerikai ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszereket használni területük ellen, pedig aligha lesz ennek jelentős hatása a háború menetére nézve. Egyrészt hiába hívják „ballisztikus rakétának,” egy ATACMS-rendszer távolról sem összehasonlítható például egy Minuteman rakétával, és nem is tud eltalálni olyan célpontokat, melyek elérésére Ukrajna nem volt eddig képes saját fejlesztésű fegyvereivel. De mégis mit tud egy ATACMS-rendszer és miért van körülötte most ekkora diplomáciai balhé? Nézzük meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×