Infostart.hu
eur:
385.29
usd:
332
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (a kijelzőn felül) részt vesz az Európai Unió tagállamai vezetőinek a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések koordinálásáról szóló videókonferenciáján Brüsszelben 2021. január 21-én. A tanácskozáson többek között szó esik az Európai Bizottság által lekötött oltóanyagok széles körű bevezetéséről, valamint a vírus terjedésének visszaszorítását célzó eszközök alkalmazásáról.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Vakcinabeszerzés: már egyértelmű szerződésszegésről beszélnek Brüsszelben

Vagy a gyártókapacitást nem hozták fel az ígért időre, vagy valamely később szerződött félnek drágábban eladták az EU-nak szánt készletet – mondta Stella Kyriakides egészségügyi biztos. Ha a jelenlegi ütemben érkezik a vakcina az unióba, szeptemberig csupán a népesség 15 százalékához juthat el az oltás.

Mindkét esetben szerződésszegés történt – állítják európai bizottsági részről, amelynek képviselői éppen ezért hétfőn már a lehetséges retorziókról is tárgyalnak a cégek illetékeseivel.

A tényleges gyártást amúgy a belgiumi Novasepnek kellene végeznie, de az AstraZeneca pénteken az utóbbi gyártókapacitásában fennálló elmaradásra hivatkozva jelzett 60 százalékos szállításcsökkentést.

Időközben több forrás is megírta, hogy az Európai Bizottság az augusztusban aláírt előzetes vásárlói megrendelés értelmében

több százmillió eurós előleget fizetett a gyártónak

(a The Guardian 336 millióról tud), annak érdekében, hogy az EU-nak szükséges mennyiség legyártására álljon minden készen az engedélyeztetési eljárás végére. A kérdéses mennyiség 300 millió dózis lenne, további 100 millió adag megrendelési lehetőségének előzetes lekötésével.

A brit-svéd Oxford/AstraZeneca pénteki bejelentése súlyos csapásként érte az Európai Uniót, amely néhány nappal korábban az amerikai-német BioNTech/Pfizertől kapott – gyártósorbővítésre hivatkozva – többhetes késedelemről bejelentést.

A két beszállító kínálatának jelentős visszaesése Charles Michel európai tanácsi elnök szerint is könnyen kompromittálhatja a brüsszeli oltási program teljesíthetőségét. „Ilyen körülmények között nehéz lesz teljesíteni azt, hogy nyárig az uniós lakosság 70 százalékát be akarjuk oltani” – idézte a hétfői Politico Michelt.

A brüsszeli hírszolgálat ennek kapcsán ad hoc modellezést is végzett, abból kiindulva, hogy ha az eddigi ütemben érkeznek csak az oltóanyagok az unióba, akkor nem, hogy a 70 százalék nem lesz tartható, de

szeptemberig csupán a népesség 15 százalékához juthat el az oltás.

Brüsszelben most abban bíznak, hogy amiként a Pfizer is visszakozni kényszerült a lehetséges EU-retorziók hallatán – az általuk eredetileg kilátásba helyezett közel egy hónapos késést végül egy hétre redukálták –, úgy most az AstraZenecát is sikerülhet jobb belátásra bízni. Végül is közel félmilliárdos piacon a jövőbeni pozíciójuk is a tét, eltekintve a szerződésszegés esetén elkerülhetetlen pénzbírságtól.

Michel az említett nyilatkozatában ebben bízva fejezte ki reményét, hogy ha a gyártókapacitások még időben helyreállhatnak, akkor az eredeti oltási terv is tartható lesz.

Szakértők emlékeztetnek arra is, hogy a bizottság összesen hat gyártóval írt alá megállapodást, és ahogy ezek egymás után – az engedélyezés megtörténtével – belépnek a szállítói körbe, a mennyiség is megugrik majd.

Ezzel párhuzamosan az oltási kampány is felgyorsulhat, amit jelenleg az is lassít, hogy nem központi helyeken végzett tömeges oltásról van szó, hanem szétszórtan található veszélyeztetett gócokat – például idősek otthonát – látnak el először vakcinával.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×