Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Képviselők az új összetételű Európai Parlament alakuló ülésén Strasbourgban 2019. július 2-án.
Nyitókép: Képviselők az új összetételű Európai Parlament alakuló ülésén Strasbourgban 2019. július 2-án. MTI/AP

Francia felvetés: miért kell az angol nyelv egy angolok nélküli EU-ban?

Clément Beaune francia EU-ügyi miniszter szerint a brexit után érthetetlen lenne, ha az Európai Unió még mindig ragaszkodna az angol nyelvhez mint informális hivatalos nyelvhez. A politikus az európaiak tört angoltsága helyett több nyelvi pluralizmust szorgalmaz.

Nagy-Britannia kilépésével az Európai Unióban összesen két kis tagállam maradt csak, ahol – egy másik nyelv mellett – az angol is hivatalos: Írország és Málta. A két ország miatt tehát az angol nyelv a brexit után se kerül ki az Európai Unióból. A közösségben azonban, ahol hivatalosan persze mind a 27 tagállam nyelve elismert, ma is az angol (és részben a francia) nyelv az informálisan meghatározó – írja az Azonnali.hu.

Ez ellen szeretne tenni Clément Beaune francia EU-ügyi miniszter, aki szerint

ma gyakorlatilag „egy tört angol” a hivatalos nyelv,

elvégre az említett máltaiak és írek kivételével senki sem anyanyelveként beszéli az angolt – ha pedig ez eleve tanult nyelv minden európai számára, akkor itt lenne az idő, hogy más nyelvek tanulására is ösztönözzön a közösség. Beaune szerint problematikus, ha az EU vezetői a különféle tárgyalásaikat egymás között továbbra is kizárólag angolul tartják.

Annak kérdésében, hogy mire kéne az angolt leváltani, még konkrétabban fogalmazott az olasz jobbközép Il Foglio napilap, amely már az újévi első számában azt szorgalmazta, hogy a brexit után az angolt teljességgel váltsa fel a francia nyelv egyedüli hivatalos nyelvként az unióban.

Beaune ezzel szemben nem nevezte meg, hogy esetleg a francia nyelvre váltaná-e le az angolt. Azt mondta: a nyelvi sokszínűséget kell támogatni.

Címlapról ajánljuk
Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tisza-kormány: készpénzmilliárdok az erdőben, mi lesz a Seszták-ügy következő fejleménye?

Tisza-kormány: készpénzmilliárdok az erdőben, mi lesz a Seszták-ügy következő fejleménye?

A közélet egyik leghangosabb botránya robbant ki azután, hogy több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt foglalt le a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) a Seszták Miklós, a Fidesz-KDNP egykori minisztere ellen folyó büntetőügyben. A különböző devizákban felhalmozott, hatalmas összegekre elásva, valamint rejtett széfekben bukkantak rá a hatóságok. Szombat délután a KDNP frakcióvezetője, Rétvári Bence arra kérte Sesztákot, hogy mondjon le mandátumáról, a Fidesz is a volt minisztere távozását követeli.  az ügy további részleteit ebben a cikkünkben dolgozzuk fel a nap folyemán. Kármán András pénzügyminiszter közölte: a 2027-es költségvetést a héten tárgyalja az Országgyűlés. Tegnap megjelent a december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánító törvényhez kapcsolódó miniszteri rendelet. A részletekből kiderült: 2026. december 12-e nem lesz munkanap.  Cikkünk folyamatosan frissül a magyar kormányról lépéseiről szóló legfrissebb hírekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×