eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető beszédet mond a délnyugat-lengyelországi Karpaczban zajló nemzetközi Gazdasági Fórumon 2020. szeptember 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Sebastian Borowski

Cihanouszkaja: biztos vagyok abban, hogy győzni fogunk

A fehérorosz ellenzék vezetője hálás a visegrádi négyeknek a felajánlásért, és bízik az Európai Unió erőteljesebb szankcióiban az Aljakszandr Lukasenka elnök rendszerével szemben.

Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető szerint a töréspont már megtörtént az emberek tudatában.

„Felnőtt egy új korosztály, amelynek tagjai már nem éltek a Szovjetunióban és nem szoktak hozzá ahhoz, hogy irányítsák őket. 1999-ben és 2010-ben is sokan vonultak az utcákra, és már-már úgy tűnt, hogy megvan a nép győzelme, de aztán ezeket a tüntetéseket a hatóságok meg tudták állítani” – mondta a Magyar Nemzetnek, hozzátéve, ahhoz az internet terjedése is hozzájárulhatott, hogy most más a helyzet.

Kiemelte: azt ugyanakkor nem tudják előre jelezni, hogy meddig tart az egész folyamat.

„Ám amikor úgy hisszük, hogy négy hónap telt el, és még mindig nem értük el, amit akartunk, ez a folyamat akkor is zajlik a háttérben. Az emberek tudatában és a rendszeren belül is. Ez mindenképpen töréspont az emberek fejében és Belarusz történelmében is. Ilyen erőszak, megfélemlítés és kegyetlenkedés nem volt még soha, és ezt a lakosság nem fogja elfelejteni” – fejtette ki.

A Litvániába menekült politikus szerint elképzelhető, hogy az eddigi tüntetések formája megváltozik, hiszen jön a tél és a hideg, esős, rossz idő, de

a mozgalom aktivitása nem csökken, csak átalakul, más, partizán formába megy át,

de biztos abban, hogy tavasszal a korábbiak szerint folytatódik. Emellett bíznak az Európai Unióban is, hogy keményebb nyomás alá helyezi a rendszert és erősebb szankciókat hoz. Szvjatlana Cihanouszkaja szerint az eddig elfogadott európai szankciók inkább szimbolikus gesztusnak tekinthetők, mivel szinte az összes listán szereplő személy már korábban is szankciók alatt állt, és valószínűleg nem rázta meg őket annyira a hír.

„Azonban most készül egy újabb uniós intézkedéscsomag, amely reményeink szerint már nemcsak egyes személyek ellen fog szólni, hanem gazdasági szankciókat is tartalmaz. Ennek a pontos tartalmát egyelőre nem ismerjük. Úgy gondolom, hogy a kiterjesztett szankciós lista már sokkal fájdalmasabb lesz, hiszen nemcsak a politikai elit tagjait tartalmazhatja, hanem hétköznapi embereket is, akik kiszolgálják a rendszert: erőszakot elkövető rendőrök, a helyi választási bizottságok vezetői és mások. Őket ezek az intézkedések biztosan érzékenyen érintik majd. Bízunk továbbá a gazdasági szankciókban is, mert ezek segítségével lehet igazán nyomás alá helyezni Lukasenkát” – nyilatkozta.

Arról is beszélt, hogy hivatalosan soha nem nevezte magát elnöknek.

„Nekem, ahogy Lukasenkának sem, nincs morális jogom rá, hogy elnöknek nevezzem magam, de az emberek hívhatnak így.

Augusztusban több ezer üzenetet kaptam, hogy jelentsem be hivatalosan, hogy nyertem. Ezt nem tudtam megtenni, ami lehet, hogy hiba volt. Nem hiszem, hogy én leszek a legrégebbi, száműzetésben élő elnök, mert biztos vagyok a belaruszokban, biztos vagyok abban, hogy győzni fogunk.”

Az ellenzéki vezető a tüntetések esetleges radikalizálódására vonatkozó felvetésre azt monda: nem tudja kontrollálni az embereket, a tetteiért mindenki maga felel. Az elején tartott attól, hogy a kormány részéről lesznek provokációk, amivel megvádolhatják az ellenzéket, de eddig sikerült elkerülni ezeket.

Hálás a visegrádi négyeknek a felajánlásért, amely egymilliárd euró értékű alapot biztosítana az országnak egy új, szabad és demokratikus elnökválasztást követően.

„Sajnos épp ezt a gazdasági nyomást, a gazdasági válságot látjuk jelenleg az egyetlen lehetséges módjának Lukasenka távozására. A Marshall-terv egy erős löketet adhat a belarusz gazdaság helyreállításához. Ha vége a hatalmának, az ország romokban hever majd, és mindenkinek egyaránt nehéz lesz” – mondta, hozzátéve, hogy az emberek gazdasági nélkülözések árán is hajlandók megszabadulni Lukasenkától.

Szvjatlana Cihanouszkaja elárulta, hogy az orosz elnök környezetéből nem keresték, langyos volt a fogadtatás.

„Oroszország fontos szerepet játszik ebben a helyzetben, de Moszkvában is tisztában vannak vele, hogy Lukasenka ideje véget ért,

az emberek már nem fogadják el. Még ha van is bármilyen egyezség Putyin és Lukasenka között, akkor az maximum arról szól, hogy Lukasenka mikor fog távozni a hatalomból.”

Az ellenzéki vezető időhúzásnak nevezte, hogy Lukasenka az alkotmánymódosítás után távozna.

„Szükség van az új alkotmányra, de erre Lukasenka távozása vagy az új elnökválasztás kiírása után kerüljön sor” – jelentette ki.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×