eur:
408.11
usd:
374.98
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
A brit parlament által közreadott képen Boris Johnson brit miniszterelnök részt vesz a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás egyes pontjait potenciálisan felülíró törvénytervezetről szóló vitában a londoni alsóházban 2020. szeptember 14-én. A jelenlegi Brexit-megállapodás észak-írországi protokollja alapján a Nagy-Britanniából Észak-Írországba irányuló áruforgalomban uniós vámok vethetők ki az olyan árucikkekre, amelyekről feltételezhető, hogy az EU egységes belső piacára - mindenekelőtt Írországba - kerülhetnek tovább.
Nyitókép: MTI/EPA/UK Parliament/Jessica Taylor

Brexit: puhulhat a johnsoni vezetés álláspontja

A csütörtöki uniós csúcson ismét napirenden lesz a brexitmegállapodás megkötése. Az Egyesült Királyság február 1-én lépett ki az Európai Unióból, jelenleg egy átmeneti időszak érvényes, ami nagyjából minden közös ügyet megtartott az uniós keretek között. Ez az időszak az év végén lejár, július 1-ig lehetett volna meghosszabbítani, ám ez nem történt meg, és nincs megállapodás sem, amivel rendezetten lehetne továbblépni az átmeneti időszakból.

A két fél együttes akarata esetén az átmeneti időszak meghosszabbítására lenne lehetőség, ugyanis a július 1-i határidő egyfajta politikai időzítési szándékot fejezett ki, elsősorban az Európai Unió részéről, hogy nagyobb előreláthatóság legyen a tárgyalások során. Azonban a brit fél korábban már kitért ezelől, sőt, Boris Johnoson törvényt hozatott arról, hogy a meghosszabbítást nem lehet kérni, amit ugyan a Konzervatív Párt többsége birtokában nehézség nélkül módosíthatnának, de erre egyelőre nem látható politikai akarat a brit oldalról – fogalmazott az InfoRádiónak Halmai Péter közgazdász. Mindeközben az idő viszont annyira fogy, hogy már technikailag is egyre nehezebben képzelhető el a brexitmegállapodás tető alá hozása, illetve beiktatása december végéig.

A vitás kérdések közül az együttműködés jövőbeni rendszerét illetően a legmeghatározóbb az egyenlő versenyfeltételek témaköre lehet, amibe beletartozik az állami támogatások ügye is. Ugyanis az egész brexitideólógia abból indult ki, hogy Nagy-Britannia ezen a területen olyan egyszerűbb nemzeti szabályozást tud majd alkalmazni, a korábbi európai szabályozással szemben, „amivel sokkal könnyebb lesz a biznisz”, és rengeteg külföldi tőkét fog bevonzani – magyarázta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, aki szerint nehéz lehet foldani ezt a brit álláspontot. Tudniillik a piacra jutás szabadsága és az azonos versenyfeltételek között szoros összefüggés van, és

ha a britek nagyon széles piacra jutást kapnak, akkor az az Európai Unió tagságában való érdekeltséget kérdőjelezheti meg esetleg néhány gazdag állam részéről.

Az MTA levelező tagjának meglátása szerint, a Boris Johnoson egykori főtanácsadója, Dominic Cummings által irányított és végül sikerre vitt brexitkampány egy elképesztő mértékű dezinformációs akció volt, bizonyos értelemben iskolapéldaként szolgálva a 21. századi poétikai küzdelmekben megjelenő választási kampányok tekintetében. Ugyanakkor nem diabolizálná Cummings személyét, de a kiesése a pragmatikus megoldások lehetőségeit könnyíthetik. Hiszen az egész johnosoni politika – a saját maga legitimálásara – a brexti megvalósítását határozta meg, ugyanakkor ez idáig adósa maradt a programnak a keresztülvitelével, így a tapasztalatok és fejlemények nyomán talán

bizonyos gyakorlatias változás a brit politikában nem elképzelhetetlen, lehetővé téve a megállapodást.

Halmai Péter emlékeztetett, az Egyesült Királyság emellett nagy reményeket fűzött az Egyesült Államokkal gyorsan megkötendő, előnyös szabadkereskedelmi megállapodáshoz, ugyanakkor a jövőbeni – lehetséges – bideni adminisztráció már világos kifejezésre juttatta, hogy a brexitet fenntartásokkal személi, és az írországi status quónak bármiféle megbontása az számára elfogadhatatlan. Úgyhogy a megváltozó nemzetközi feltételrendszer elképzelhető, hogy a brit vezetésnek a pragmatikus megállapodások iránti készségét szintén megnövelheti.

De nem elfelejtendő, hogy nagy az asszimmetria a két fél között, és ha az EU nagy engedményeket tenne a britek irányába, akkor az precedensül szolgálhatna más esetekben, ami vállalhatatlan lenne, magyarán az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a megfelelő vitarendezések megteremtése nélkül lehetetlennek tűnik a megállapodás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×