A Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a Stanford, az Északnyugati Egyetem, a Microsoft Research és a Chan Zuckerberg Biohub kutatói tíz amerikai nagyváros, New York, Los Angeles, Chicago, Dallas, Washington, Houston, Atlanta, Miami, Philadelphia és San Francisco lakosainak a mozgását modellezték a március 1. és május 2. közötti mobiltelefonos adatok alapján. Mintegy 98 millió amerikai mozgását követték nyomon otthonukból 553 ezer helyre. Ezen helyszínek területének nagysága alapján kiszámolták, hogy hány ember tartózkodott egy időben négyzetméterenként az adott helyszínen.

Kiszámolták azt is, hogy hány fertőzés történhetett az adott helyen, és kimutatták, hogy csupán egy kicsiny számú "szuperterjesztő hely" a felelős a fertőzések többségéért – olvasható a LiveScience tudományos ismeretterjesztő hírportálon. Chicagóban például az ilyen közösségi helyszínek 10 százaléka volt a felelős a fertőzések 85 százalékáért.

"Az éttermek messze a legkockázatosabb helyek, négyszer olyan kockázatosak, mint az edzőtermek és a kávézók,

amelyeket a szállodák követnek az új fertőzések tekintetében" – idézte a The New York Times című amerikai napilap honlapja Jure Leskovecet, a Stanford Egyetem kutatóját, a tanulmány egyik vezető szerzőjét, aki újságíróknak egy videokonferencián ismertette eredményeiket.

A kutatók szerint ezek a helyszínek azért kockázatosabbak, mert több ember tartózkodik ott egyszerre hosszabb ideig.

A kevésbé kockázatos helyek között említették az autókereskedéseket és a benzinkutakat.

A beltéri közösségi helyszínekre összpontosítva a kutatók a részleges korlátozó intézkedések hatását is modellezni tudták. Kimutatták, hogy ha például az éttermeknek csak kapacitásuk 20 százalékának a kihasználást engedélyezik, az 80 százalékkal csökkenti a fertőzések számát ezeken a vendéglátóhelyeken, miközben azok vendégeik mintegy 60 százalékát megőrizhetik.

A kutatók megjegyezték, hogy modelljükben nem szerepel valamennyi közösségi helyszín, köztük az iskolák és az irodák. Ráadásul tanulmányukban a járvány kezdetéről származó adatokat használtak, amelyek nem feltétlenül alkalmazhatók a fertőzés terjedésére napjainkban. Például ma már az emberek jobban szem előtt tartják a közösségi távolságtartást, vagy maszkot viselnek az éttermekben. Közegészségügyi szakemberek megjegyezték, hogy számos új járványgóc az Egyesült Államokban napjainkban kisebb, az emberek otthonaiban tartott összejövetelek nyomán alakul ki.

Ennek ellenére a szakemberek remélik, eredményeik segítséget nyújthatnak az illetékesnek abban, hogy a második hullámban milyen korlátozásokat rendeljenek el, és útmutatást adhatnak az újranyitásokhoz.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!