Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 8. vasárnap Zsombor
Ursula von der Leyen német védelmi miniszter nyilatkozik az Európai Parlament strasbourgi épületében 2019. július 3-án. Az előző nap az Európai Tanács von der Leyent jelölte az Európai Bizottság elnökének.
Nyitókép: Jean-Francois Badias

És most Londonon a világ szeme

Boris Johnson brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen EB-elnök leltárt vesz fel a brexit eddigi eredményeiről.

Londonban folytatódnak hétfőn a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről.

Erről Boris Johnson brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke állapodott meg szombaton, amikor telefonon tárgyalt egymással, hogy - a Downing Street szóvivőjének megfogalmazása szerint - "leltárt vegyenek fel" a kétoldalú tárgyalások eddigi eredményeiről.

Nem sokkal a csúcsszintű kapcsolatfelvétel után David Frost, a brit tárgyalóküldöttség vezetője is bejelentette, hogy hétfőn ismét találkozik Michel Barnier-val, az Európai Bizottság küldöttségvezetőjével.

A legutóbbi tárgyalási forduló múlt szerdán ért véget. Frost a Twitteren közzétett aznapi bejegyzésében közölte, hogy van ugyan előrelépés, de bizonyos központi jelentőségű ügyekben változatlanul

"erősen széttartanak a nézetek".

Michel Barnier ezzel egy időben közzétett Twitter-bejegyzésében nagyon súlyosnak nevezte a fennmaradt nézetkülönbségeket főleg az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának ügyében. Hozzátette: e két terület alapvető fontosságú bármilyen gazdasági viszonyrendszerben.

Barnier alig burkoltan utalt arra is, hogy nem biztos a megállapodás elérése Londonnal, közölve: az EU "minden forgatókönyvre felkészült".

A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint az Európai Bizottság elnökével tartott telefonos megbeszélésén Boris Johnson is annak a véleményének adott hangot, hogy számos területen változatlanul igen távol állnak egymástól London és az EU nézetei. A brit kormányfő is az egyenlő versenyfeltételek szabályozását és a halászatot emelte ki a leginkább vitatott kérdések között.

Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről.

A brit kormány mindenekelőtt szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val.

London is folyamatosan hangsúlyozza azonban, hogy nem biztos a megállapodás elérése, és ha ez végül lehetetlennek bizonyul, az Egyesült Királyság januártól "ausztráliai típusú" feltételrendszerben folytatja kereskedelmét az unióval.

A brit kormány által a lehetőségek között rendszeresen emlegetett ausztráliai típusú feltételrendszer valójában azt jelentené, hogy megállapodás híján az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont

vámok megjelenésével

járna a jelenleg akadálytalan kétoldalú kereskedelmi forgalomban.

A tárgyalások azonban egyelőre folytatódnak, annak ellenére is, hogy Boris Johnson korábban október 15-ét jelölte ki a megállapodás határidejéül, kijelentve: annál későbbi időpontban ő nem lát esélyt a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény létrejöttére.

Johnson ugyanakkor vasárnap este a BBC televíziónak nyilatkozva azt mondta: mindig is lelkes híve volt annak, hogy Nagy-Britannia kereskedelmi megállapodásra jusson "európai barátaival és partnereivel", e megállapodás körvonalai meglehetősen egyértelműen ki is rajzolódtak, és már csak arra van szükség, hogy a két fél megtegye a még szükséges lépéseket.

Címlapról ajánljuk
Eltűnhet a természetes Balaton? Egyre nagyobb a felháborodás

Eltűnhet a természetes Balaton? Egyre nagyobb a felháborodás

A balatonberényi védett nádas elpusztítása újabb figyelmeztetés, hogy a tó ökoszisztémájának védelme továbbra sem élvez elsőbbséget a magánérdekekkel szemben. Az S.O.S. Balaton kampány azt várja a kormánytól, hogy rendeljen el átfogó vizsgálatot a Balaton természetes partjainak megóvása érdekében, szükség esetén akár már engedélyezett vagy megkezdett beruházások leállításával. Az InfoRádió Horányi Tibort, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének alelnökét kérdezte.

Krakkói lövöldözés: megszólalt a magyar külügyi tárca

A szombaton történt krakkói fegyveres támadás halálos áldozatai között nincs magyar állampolgár a Külügyminisztérium közlése szerint.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×