Vannak olyan államok, ahol esélytelen egyik vagy másik elnökjelölt, oda nem is érdemes elmenni kampányolni. Magyarics Tamás példaként említette Kaliforniát, ahol 30 százalékkal vezet Joe Biden, oda Donald Trumpnak elmenni szerinte idő- és pénzpocsékolás, de ugyanígy értelmetlen elutaznia a demokrata jelöltnek Alabamába, Mississippibe vagy Oklahomába, mert ezekben az államokban legfeljebb csökkenteni tudná a hátrányát.

"Az úgynevezett csatatér vagy billegő államok viszont ide-oda szavaznak, egyik ciklusban a demokrata, a másikban a republikánus jelöltre voksolnak.

Ohióra például azt szokták mondani, hogy szélkakas állam, aki ott nyer, az lesz az elnök"

– mondta a külpolitikai szakértő, és hozzátette, tíz-tizenkét ilyen billegő állam van, például Florida, Pennsylvania, Ohio, Michigan, Wisconsin, Arizona vagy Missouri. Ezek azok az államok, amelyek döntenek arról, hogy ki nyeri meg az amerikai elnökválasztást.

"A felmérések szerint 181 függő elektori hely van, és elég jól áll Biden, de ez semmit sem jelent, mert az elméleti számítások szerint

ha a nagyobb billegő államokból hatot elvisz Trump, akkor megnyerheti az elnökválasztást akkor is, ha most elméletileg elég jelentősen le van maradva Biden mögött"

– fogalmazott Magyarics Tamás.

A kampányban minden jelölt ezekre az államokra fókuszál. A szakértő emlékeztetett arra, hogy a demokratáknak komoly lecke volt 2016, amikor Hillary Clinton elhanyagolt néhány ilyen billegő államot, a korábbiakból kiindulva azt gondolta, hogy biztos a pozíciója, és végül veszített. A demokraták fő szavazóbázisát jelentik hagyományosan a kék gallérosok, a fizikai munkások, és volt néhány olyan állam, ahová Clinton be sem tette a lábát a kampányban, pedig a munkahelyvesztés nagyon komoly kérdés lett.

"Jó érzékkel vette észre akkor Trump, hogy ezek az emberek hajlanak arra, hogy a republikánusokra szavazzanak, ők az úgynevezett demokrata trumpisták. Őket próbálja most Biden visszaédesgetni, többek között azzal, hogy ő is az amerikai munkahelyek védelmét tűzte ki célul, és a kampányának egyik fő üzenete, hogy munkásosztálybeli családból származik, aki érti és átérzi ezeknek a családoknak a gondjait. Trump viszont milliomos családba született, így nem is érezhet át ezt a helyzetet, üzeni Biden" – engedett bepillantást a kampány egy kulcskérdésébe Magyarics Tamás

A demokraták azt szeretnék elérni, hogy ezekben a csatatér államokban a kék galléros munkások menjenek vissza hozzájuk, mert ha ez megtörténik, akkor szerinte Bidennek valóban jó esélye van arra, hogy nyerjen.

Akár tíz állam is elég lenne

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára beszélt arról is, hogy kiszámolták, az elektori rendszer sajátossága miatt tulajdonképpen elég lenne tíz államot plusz Washingtont megnyernie egy jelöltnek, mert ezekben össze lehet szedni a győzelemhez szükséges 260 elektori szavazatot. A nagy népességű államok számítanak igazán, a legnagyobb Kalifornia, utána Texas, Florida, New York, Pennsylvania, Illinois következik.

"Azt szokták mondani, ha valaki Kaliforniát, Texast és Floridát elviszi, akkor elnök.

Ha ezek közül csak egyet, akkor nehezen nyerhet, ha kettőt, akkor már esélyes a győzelemre. Az utóbbi években, amikor a republikánusok nyertek, akkor Floridát és Texast is elvitték" – mondta Magyarics Tamás.

Most is a republikánusok nagy reménye, hogy Texas mellett, ahol valószínűleg győzni fognak, Floridát is elviszik, ahol 29 elektori szavazat van. Ez már azt jelentené, hogy ellensúlyozták Kaliforniát, és akkor jönnek még azok a közepes nagyságú államok, ahol még jó néhány szavazatokat lehet nyerni.

"Boksznyelven szólva értékes segédpontokat lehet kapni például Dakotában, Wyomingban vagy Idahóban,

ahol csak három-négy-öt elektori kollégiumi szavazat van, és öt vagy hat ilyen államnak van annyi, mint egyetlen nagy államnak. Mégis az olyan közepes nagyságú államok döntöttek 2016-ban is, mint Ohio, Pennsylvania, Michigan, Missouri, Wisconsin, Arizona" – emelte ki a külpolitikai szakértő.

Beszélt arról is, hogy az elektori helyek időről időre változnak, tízévente van népszámlálás, és olyankor újraosztják a népesség változásának megfelelően a helyeket, és a tendencia az, hogy az utóbbi évtizedekben az északkeleti államok vesztenek, a déli és a nyugati államok nyernek elektroni helyeket.

A teljes beszélgetést itt tudja meghallgatni: