eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter

Szjjártó Péter: Észak-Afrika kulcs a migránsválságban

A külgazdasági és külügyminiszter Algírban elmondta, Algéria jelentős gázkészlettel rendelkezik, amelyből a diverzifikáció jegyében Magyarország is szeretne vásárolni.

Az Európai Unió nem tudja megállítani a migrációs hullámot az észak-afrikai országok nélkül – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Algírban.

"Ha nem tudunk szorosan együttműködni az észak-afrikai országokkal, akkor újabb százezrek és milliók fognak Európába jönni" – figyelmeztetett.

Megjegyezte: Magyarország szerint Brüsszel elhibázott migrációs politikát folytatott, és a legsúlyosabb hibát azzal követte el, hogy nem megállítani, hanem kezelni akarta a migrációt, ezáltal pedig tovább ösztönözte azt.

Szijjártó Péter szerint itt az ideje, hogy Brüsszel megváltoztassa politikáját,

és a kötelező kvóták, illetve a migráció ösztönzése helyett támogassa az észak-afrikai országokat a migráció megállításában.

Szorgalmazzuk, hogy algériai kérésnek megfelelően az Európai Unió módosítsa Algéria és az EU társulási megállapodását – mondta a miniszter. Ez segítené az algériai gazdaság további fejlődését, a stabilitás megerősödését, valamint lehetővé válna annak elkerülése, hogy migránsok tömegei érkezzenek ellenőrizetlenül az Európai Unióba.

Hozzátette: Szabri Bukadum algériai külügyminiszterrel áttekintették az Algériától délre fekvő térség helyzetét. Megállapították, hogy sokat romlott a biztonsági helyzet azokban az országokban, ahonnan migránsok tömegei indulnak útnak Európa felé. Új konfliktusok robbantak ki a Száhel-övezetben, Maliban 900 ezer belső menekült van, terrorszervezetek és vallási alapú szélsőségesség fenyegeti a régiót, és a koronavírus-járvány miatt egyre rosszabb a gazdasági helyzet – húzta alá Szijjártó Péter. Emiatt arra kell számítani, hogy egyre súlyosabb lesz a migrációs nyomás az Európai Unión.

A tárcavezető kiemelte: kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió együttműködjön az Algériához hasonló, racionálisan gondolkodó észak-afrikai országokkal.

Algéria az elmúlt két hónapban 12 embercsempész bandát számolt fel, és Magyarországhoz hasonlóan nem szavazta meg az ENSZ migrációs paktumát

– mondta el Szijjártó Péter.

Megjegyezte: Magyarország száz felsőoktatási ösztöndíjat ajánlott fel az országnak, és tavaly 1170-en pályáztak ezekre. Magyarország működteti a NATO algériai kapcsolattartó nagykövetségét, az Európai Unió mali kiképző missziójában pedig 4-ről 24-re emelik a magyarok létszámát.

Algéria jelentős gázkészlettel rendelkezik, amelyből a diverzifikáció jegyében Magyarország is szeretne vásárolni.

A magyar vállalatok részt vesznek az algériai mezőgazdaság technológiai fejlesztésében, és a kormány a hetvenes évek hagyományait követve szeretne lehetőséget teremteni a magyar vízgazdálkodási vállalatok újbóli megjelenésére Algériában. A megfelelő jogi környezet kialakítása érdekében a magyar és az algériai fél tárgyalásokat kezdett beruházásvédelmi és a kettős adóztatás elkerülését célzó megállapodásokról – közölte Szijjártó Péter.

Emlékeztetett, hogy hétvégén népszavazást tartanak az új algériai alkotmányról.

Algéria azt kérte, hogy a Magyarországon élő algériaiak is részt vehessenek ezen. A miniszter elmondta, a magyar kormány azt ígérte, hogy megteremti ennek feltételeit Algéria budapesti nagykövetségén.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×