Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma

Tízezrek emlékeztek a francia nagyvárosokban a lefejezett tanárra

Csendes megemlékezéseket tartottak Párizsban, Toulouse-ban, Lille-ben, Lyonban és Nizzában.

Tízezrek emlékeztek a francia nagyvárosokban vasárnap arra a középiskolai történelemtanárra, akit két nappal ezelőtt egy menekültstátust kapott, moszkvai születésű csecsen iszlamista késsel megölt és lefejezett, amiért Mohamed-karikatúrákat mutatott diákjainak a szólásszabadságról tartott óráján.

Párizsban ezrek gyűltek össze a République (Köztársaság) téren, amely a karikatúrákat közlő Charlie Hebdo szatirikus hetilap ellen 2015 január 7-én 12 áldozatot követelő terrortámadás után és azóta is az iszlamista merényletek megemlékezésének helyszíne lett.

A tömeg "Tanár vagyok" és "Szólásszabadság, tanítási szabadság" táblák alatt csendben hajtott fejet a 47 éves Samuel Paty emléke előtt. Többen a Mohamed-karikatúrákat tartották magasba.

Hasonló csendes megemlékezést tartottak Toulouse-ban, Lille-ben, Lyonban és Nizzában is.

A párizsi megmozduláson megjelent többi között Jean Castex miniszterelnök, Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere és több ellenzéki politikus is.

"Nem ijesztenek ránk. Nem félünk. Nem oszthatnak meg minket. Franciaország mi vagyunk"

- írta a Twitteren a kormányfő a megemlékezésről közzétett fotók kíséretében.

Közben Emmanuel Macron vasárnap este hivatalában összehívta a védelmi tanács ülését, amelyen várhatóan konkrét intézkedések születnek az interneten terjedő iszlamista felhívások és elméletek hatékonyabb kiszűrésére.

A kegyetlen iszlamista merénylet áldozatává vált tanárt szerdán nemzeti megemlékezésen búcsúztatja Párizsban Emmanuel Macron államfő.

A középiskolánál, ahol Samuel Paty tanított, a Párizstól ötven kilométerre található Conflans-Sainte-Honorine-ben, szombat óta tanulók szülők és egyszerű gyászoló állampolgárok gyülekeznek folyamatosan, és gyertyagyújtással emlékeznek a tanárra.

Jean-Francois Ricard terrorelhárítási főügyész tájékoztatása szerint az ügy háttérben az a vita áll, amelyet a tanár a szólásszabadságról rendezett óráján tört ki. Samuel Paty, mielőtt megmutatta a tanulóknak a Mohamed-karikatúrákat, jelezte, hogy aki nem szeretné látni a rajzokat, kimehet a teremből.

Az egyik - az óráról egyébként hiányzó tanuló - apját felháborította a vita, s a közösségi oldalakon közzétette az iskola címét és a tanár nevét, ami után Samuel Paty fenyegető telefonhívásokat kapott, s az iskola igazgatójával együtt feljelentést tett. Gyilkosát, a 18 éves Abdoullakh Anzorovot nem ismerte.

A nyomozás előzetes eredményei szerint a gyilkos a helyi diákoktól péntek délután kérdezősködött Samuel Patyról. A 47 éves földrajz-történelem szakos oktató fejéről fényképet is közzétett a Twitteren. A hozzá tartozó üzenetben azt írta: üzeni a "hitetlenek vezetőjének", Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy végzett egy "pokolfajzattal, aki becsmérelte Mohamed prófétát".

Eddig 11 embert vettek őrizetbe az üggyel kapcsolatban,

az ismerősei szerint "diszkrét és csendes" elkövető szüleit, nagyapját, öccsét, két barátját, az apát, aki az interneten közzétette a tanár adatait, valamint több olyan, a hatóságok által iszlamistaként ismert személyt, akik a közösségi oldalon fatvát, azaz halálos ítéletet mondtak ki a tanárra.

Három héten belül ez már a második terrorista indíttatású támadás Franciaországban, amely a Mohamed-karikatúrákhoz köthető. A múlt hónapban letartóztattak egy 25 éves pakisztáni férfit, aki egy hentesbárddal megsebesített két embert a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap volt párizsi szerkesztőségének közelében. A férfi az újrapublikált Mohamed-karikatúrák miatt azt vette a fejébe, hogy felgyújtja a vicclap szerkesztőségét.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×