eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre

Tízezrek emlékeztek a francia nagyvárosokban a lefejezett tanárra

Csendes megemlékezéseket tartottak Párizsban, Toulouse-ban, Lille-ben, Lyonban és Nizzában.

Tízezrek emlékeztek a francia nagyvárosokban vasárnap arra a középiskolai történelemtanárra, akit két nappal ezelőtt egy menekültstátust kapott, moszkvai születésű csecsen iszlamista késsel megölt és lefejezett, amiért Mohamed-karikatúrákat mutatott diákjainak a szólásszabadságról tartott óráján.

Párizsban ezrek gyűltek össze a République (Köztársaság) téren, amely a karikatúrákat közlő Charlie Hebdo szatirikus hetilap ellen 2015 január 7-én 12 áldozatot követelő terrortámadás után és azóta is az iszlamista merényletek megemlékezésének helyszíne lett.

A tömeg "Tanár vagyok" és "Szólásszabadság, tanítási szabadság" táblák alatt csendben hajtott fejet a 47 éves Samuel Paty emléke előtt. Többen a Mohamed-karikatúrákat tartották magasba.

Hasonló csendes megemlékezést tartottak Toulouse-ban, Lille-ben, Lyonban és Nizzában is.

A párizsi megmozduláson megjelent többi között Jean Castex miniszterelnök, Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere és több ellenzéki politikus is.

"Nem ijesztenek ránk. Nem félünk. Nem oszthatnak meg minket. Franciaország mi vagyunk"

- írta a Twitteren a kormányfő a megemlékezésről közzétett fotók kíséretében.

Közben Emmanuel Macron vasárnap este hivatalában összehívta a védelmi tanács ülését, amelyen várhatóan konkrét intézkedések születnek az interneten terjedő iszlamista felhívások és elméletek hatékonyabb kiszűrésére.

A kegyetlen iszlamista merénylet áldozatává vált tanárt szerdán nemzeti megemlékezésen búcsúztatja Párizsban Emmanuel Macron államfő.

A középiskolánál, ahol Samuel Paty tanított, a Párizstól ötven kilométerre található Conflans-Sainte-Honorine-ben, szombat óta tanulók szülők és egyszerű gyászoló állampolgárok gyülekeznek folyamatosan, és gyertyagyújtással emlékeznek a tanárra.

Jean-Francois Ricard terrorelhárítási főügyész tájékoztatása szerint az ügy háttérben az a vita áll, amelyet a tanár a szólásszabadságról rendezett óráján tört ki. Samuel Paty, mielőtt megmutatta a tanulóknak a Mohamed-karikatúrákat, jelezte, hogy aki nem szeretné látni a rajzokat, kimehet a teremből.

Az egyik - az óráról egyébként hiányzó tanuló - apját felháborította a vita, s a közösségi oldalakon közzétette az iskola címét és a tanár nevét, ami után Samuel Paty fenyegető telefonhívásokat kapott, s az iskola igazgatójával együtt feljelentést tett. Gyilkosát, a 18 éves Abdoullakh Anzorovot nem ismerte.

A nyomozás előzetes eredményei szerint a gyilkos a helyi diákoktól péntek délután kérdezősködött Samuel Patyról. A 47 éves földrajz-történelem szakos oktató fejéről fényképet is közzétett a Twitteren. A hozzá tartozó üzenetben azt írta: üzeni a "hitetlenek vezetőjének", Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy végzett egy "pokolfajzattal, aki becsmérelte Mohamed prófétát".

Eddig 11 embert vettek őrizetbe az üggyel kapcsolatban,

az ismerősei szerint "diszkrét és csendes" elkövető szüleit, nagyapját, öccsét, két barátját, az apát, aki az interneten közzétette a tanár adatait, valamint több olyan, a hatóságok által iszlamistaként ismert személyt, akik a közösségi oldalon fatvát, azaz halálos ítéletet mondtak ki a tanárra.

Három héten belül ez már a második terrorista indíttatású támadás Franciaországban, amely a Mohamed-karikatúrákhoz köthető. A múlt hónapban letartóztattak egy 25 éves pakisztáni férfit, aki egy hentesbárddal megsebesített két embert a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap volt párizsi szerkesztőségének közelében. A férfi az újrapublikált Mohamed-karikatúrák miatt azt vette a fejébe, hogy felgyújtja a vicclap szerkesztőségét.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×