Infostart.hu
eur:
385.95
usd:
331.37
bux:
119642.42
2026. január 14. szerda Bódog
Koronavírus-vizsgálatot végző egészségügyi dolgozó egy prágai mintavételi állomáson 2020. szeptember 21-én. A koronavírus-járvány első, tavaszi hullámát ellenőrzés alatt tudta tartani az egészségügy, de szeptember elejétől gyorsuló ütemben emelkedik a fertőzöttek száma Csehországban.
Nyitókép: MTI/AP/Petr David Josek

Következetlensége miatt izzaszthatják meg a szlovák kormányfőt

Szlovákiában október elsejétől 45 napos időtartamra vészhelyzetet léptetett életbe a kormány, hétfőtől pedig Csehországban 30 napos szükségállapot lépett érvénybe.

Csehországban hétfő nulla órától harmincnapos szükségállapot lépett érvénybe, megteremtve a jogi helyzetet a kormányzat számára a gyorsabb és hatékonyabb intézkedések meghozatalára.

A két hete kinevezett új egészségügyi miniszter, Roman Prymula szerint ugyanis e nélkül október végére annyira megugrana a betegszám, hogy az már

veszélyeztethetné az egészségügyi intézetek, elsősorban a kórházak kapacitását.

Az InfoRádió pozsonyi tudósítója emlékeztetett, a cseh kórházi dolgozók közül nagyon sokan elkapták a fertőzést, a legfrissebb, vasárnapi adatok szerint: 969 nővér és 564 orvos koronavírusos.

Csehországban a legtöbb fertőzöttet szeptemberben a diákok körében regisztrálták,

naponta átlagosan 420 tanuló kapja el a SARS-CoV-2 vírust,

számuk mára eléri a 8200-at, a mintegy 1700 számon tartott beteg tanár mellett. Az említett szükségállapot bevezetésével párhuzamosan számtalan középiskolában áttérnek a távoktatásra, ami a cseh egyetemeken már korábban végbement. A szakemberek mérlegelik továbbá az általános iskolák felső tagozatainak bezárását is, tette hozzá Kiss Balázs. Ahol marad a hagyományos oktatás, azokban az intézményekben a diákoknak és a tanároknak egyaránt kötelező a maszkviselés.

Mindezeken túl a vendéglők és a szórakozóhelyek este 10 óra után nem tarthatnak nyitva, sportrendezvények kizárólag nézők nélkül tarthatók meg, zárt termekben legfeljebb tíz, nyitott helyeken maximum húsz személy vehet részt egy–egy rendezvényen, ami az istentiszteletekre is vonatkozik, a kórházakban pedig tilos a látogatás.

Az InfoRádió pozsonyi tudósítója megjegyezte, Andrej Babiš az elmúlt héten azt nyilatkozta, hogy hibát követettek el nyár elején, amikor a járvány tavaszi hullámának sikeres kezelése következtében „engedtek a társadalomban uralkodó hangulatnak”, és megszüntették a kötelező maszkviselést. A miniszterelnök elismerte, túl korán lazítottak az óvintézkedéseken, amik újbóli bevezetéséről most döntöttek, azonban ezek egyelőre csak a társadalmi szférára vonatkoznak.

Újabb, a gazdaságot korlátozó lépéseket ugyanakkor nem engedhet meg magának Csehország.

Kiss Balázs a kiugróan magas esetszámokkal kapcsolatban hozzátette, Csehországban 50 ezerre akarják emelni a napi teszteléseket, ami momentán 25–30 ezer körül mozog. Szerinte a helyzet elsősorban az iskolák megnyitásával, valamint a lakosság felelőtlen viselkedésével magyarázható, hiszen nagyon sokan ellenezték a maszkviselést, és nem tartották be azokat az óvintézkedéseket, amik megfékezhették volna a járvány gyors ütemű terjedését.

Némi következetlenség Szlovákiában

Eközben, mint ismert, 5 napja van érvényben Szlovákiában a veszélyhelyzet, amit 45 napra rendeltek el. Az első napok tapasztalata, hogy mindenki elismeri, szükség volt a lépésre, azzal együtt is, hogy sokan támadják Igor Matovič, hogy nagyon kaotikusak a védekezések Szlovákiában, elsősorban azt kifogásolva, hogy egyik napról a másikra ellentétes álláspontot képvisel. Kiss Balázs példaként felidézte, hogy már az első nap, amikor bejelentésre került a veszélyhelyzet kihirdetése, a miniszterelnök arról beszélt, hogy minden tömegrendezvényt, köztük a sport- és kulturális eseményeket betiltja. Majd a rá nehezedő nyomást követően visszakozott. Emiatt folyamatosak is a viták közte és az ellenzék között, hogy mennyire célszerűek a szigorítások – tette hozzá az InfoRádió pozsonyi tudósítója.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Von der Leyen megnevezte a béke árát: 90 milliárd eurót Brüsszel Ukrajnának

Von der Leyen megnevezte a béke árát: 90 milliárd eurót Brüsszel Ukrajnának

Az Európai Bizottság 90 milliárd eurós, közös hitelből finanszírozott támogatási csomagot terjesztett elő Ukrajna számára 2026–2027-re, amelynek kétharmada katonai célokat, egyharmada pedig az állam működését finanszírozná. Ursula von der Leyen szerint a cél az, hogy Ukrajna „erőpozícióban legyen a csatatéren és a tárgyalóasztalnál is”, miközben az EU története egyik legnagyobb, célzott geopolitikai hitelprogramját indítja el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×