Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Kitölti szavazólapját egy nő a fehérorosz elnökválasztás előzetes szavazásán Minszkben 2020. augusztus 7-én. Fehéroroszországban augusztus 9-én tartanak elnökválasztást. A 26 éve hatalmon lévő Aljakszandr Lukasenka fő riválisa, Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt. Az elnökválasztás előtt Lukasenka legfőbb riválisai közül az egyiket bebörtönözték, a másik külföldre menekült, a választási bizottság csak öt elnökjelölt indulását engedélyezte.
Nyitókép: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics

Az Egyesült Államok nem fogja elismerni a fehérorosz választási eredményt

"Az augusztus 9-én tartott választások nem voltak sem szabadok, sem igazságosak, a kihirdetett eredményeket elcsalták és nem adnak semmiféle legitimitást" - jelzi a washingtoni külügy.

Az Egyesült Államok nem tudja legitim elnöknek tekinteni Aljakszandr Lukasenkát - jelentette ki az amerikai külügyi szóvivő újságírói kérdésre válaszolva.

Kifejtette: az amerikai álláspont szerint "az augusztus 9-én tartott választások nem voltak sem szabadok, sem igazságosak, a kihirdetett eredményeket elcsalták és nem adnak semmiféle legitimitást".

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter - aki az idén februárban járt Minszkben - szeptember 8-án aggodalmának adott hangot a fehéroroszországi fejlemények miatt. Akkor külön kiemelte az ellenzéki Marija Kalesznyikava letartóztatását. Közleményében az amerikai diplomácia vezetője szankciókat helyezett kilátásba, amelyeknek célpontjai - mint fogalmazott - "az emberi jogi visszaélésekben és elnyomásban résztvevők felelősségre vonása".

Korábban Stephen Biegun amerikai külügyminiszter-helyettes Washingtonban egy videokonferencián újságíróknak hangsúlyozta: Washington az Európai Unióval egyezteti a várható szankciókat. "Célzott szankciókat szeretnénk azok ellen, akik a leginkább felelősek az erőszakért és az elcsalt választásért" - fogalmazott Biegun, hozzátéve, hogy Fehéroroszország polgárainak "szabad és tisztességes választásokon kell kiválasztaniuk az ország következő elnökét".

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×