eur:
410.64
usd:
393.87
bux:
0
2024. december 28. szombat Kamilla
Kitölti szavazólapját egy nő a fehérorosz elnökválasztás előzetes szavazásán Minszkben 2020. augusztus 7-én. Fehéroroszországban augusztus 9-én tartanak elnökválasztást. A 26 éve hatalmon lévő Aljakszandr Lukasenka fő riválisa, Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt. Az elnökválasztás előtt Lukasenka legfőbb riválisai közül az egyiket bebörtönözték, a másik külföldre menekült, a választási bizottság csak öt elnökjelölt indulását engedélyezte.
Nyitókép: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics

Az Egyesült Államok nem fogja elismerni a fehérorosz választási eredményt

"Az augusztus 9-én tartott választások nem voltak sem szabadok, sem igazságosak, a kihirdetett eredményeket elcsalták és nem adnak semmiféle legitimitást" - jelzi a washingtoni külügy.

Az Egyesült Államok nem tudja legitim elnöknek tekinteni Aljakszandr Lukasenkát - jelentette ki az amerikai külügyi szóvivő újságírói kérdésre válaszolva.

Kifejtette: az amerikai álláspont szerint "az augusztus 9-én tartott választások nem voltak sem szabadok, sem igazságosak, a kihirdetett eredményeket elcsalták és nem adnak semmiféle legitimitást".

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter - aki az idén februárban járt Minszkben - szeptember 8-án aggodalmának adott hangot a fehéroroszországi fejlemények miatt. Akkor külön kiemelte az ellenzéki Marija Kalesznyikava letartóztatását. Közleményében az amerikai diplomácia vezetője szankciókat helyezett kilátásba, amelyeknek célpontjai - mint fogalmazott - "az emberi jogi visszaélésekben és elnyomásban résztvevők felelősségre vonása".

Korábban Stephen Biegun amerikai külügyminiszter-helyettes Washingtonban egy videokonferencián újságíróknak hangsúlyozta: Washington az Európai Unióval egyezteti a várható szankciókat. "Célzott szankciókat szeretnénk azok ellen, akik a leginkább felelősek az erőszakért és az elcsalt választásért" - fogalmazott Biegun, hozzátéve, hogy Fehéroroszország polgárainak "szabad és tisztességes választásokon kell kiválasztaniuk az ország következő elnökét".

Címlapról ajánljuk
Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Frank-Walter Steinmeier tartotta magát a kiszivárgott menetrendhez, és ennek megfelelően pénteken feloszlatta Bundestagot. Egyidejűleg hivatalosan is február 23-ra tűzte ki az előrehozott parlamenti választásokat. Az egyik döntés sem meglepetés, de az alkotmányban rögzítettek szerint szükség volt az államfő hivatalos nyilatkozatára.
VIDEÓ
Donald Trumpot saját szavazói oldozták fel, de 2025-ös verziója köszönőviszonyban sem lesz a korábbival

Donald Trumpot saját szavazói oldozták fel, de 2025-ös verziója köszönőviszonyban sem lesz a korábbival

A washingtoni Capitolium 2021. január 6-i ostroma után úgy tűnt, saját pártjában is kitaszítottá válhat Donald Trump, aki 2020-as választási veresége után csalást kiáltott. 2024 azonban Trump drámai és ellentmondásos visszatérésének éveként fog bevonulni a történelemkönyvekbe – nem véletlen, hogy a Time magazin 2016 után ismét az egykori ingatlanmágnást tette meg az év emberének, aki Ronald Reagan után második elnökként nemrég megkongathatta a Wall Street-i tőzsde nyitóharangját. Ám Trump első ciklusához képest jövőre komolyabb kihívásokkal fog szembenézni gazdasági, valamint bel- és külpolitikai fronton egyaránt, cserébe viszont a kormányában kisebb ellenállásba ütközhetnek a javaslatai hű szövetségeseinek és részletes terveiknek hála – bár ebből a szempontból a Kongresszus más tészta. Mi több, az amerikai gazdasági és médiaelit szintén másképp kezd viszonyulni hozzá, noha világszerte már többé-kevésbé kiismerték Trump működését, akit az örökségének bebiztosítása is foglalkoztathat második ciklusa során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×