eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 29. vasárnap Mihály
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a Grodno melletti, a lengyel és a litván határól néhány kilométerre fekvő katonai gyakorlótéren 2020. augusztus 22-én. Az augusztus 9-i elnökválasztás óta mindennaposak a tüntetések Fehéroroszországban, mert a tiltakozók szerint Lukasenka csalással győzött.
Nyitókép: MTI/EPA/Belta pool/Andrej Sztaszevics

Fehéroroszország lezárja Litvániával, Lengyelországgal és Ukrajnával közös határát

A fehérorosz elnök - akit a RIA Novosztyi orosz hírügynökség idézett - a minszki bejelentéskor úgy fogalmazott, kénytelen kivonni az utcákról a katonákat, fegyvert adni a fél hadsereg kezébe.

Aljakszandr Lukasenka a hírügynökség szerint azt mondta, kénytelen lezárni a nyugati határokat, illetve keleten az Ukrajnával közös határszakaszt.

Lukasenka egyben felszólította a litván, lengyel és az ukrán népet:

ne engedjék meg politikusaiknak egy "forró" háború kirobbantását.

Előzőleg a fehérorosz külügyminisztérium "agresszív jellegűnek" minősítette az Európai Parlamentnek (EP) a fehéroroszországi helyzettel kapcsolatos határozatát, amely Minszk szerint "semmilyen konstruktív elemet nem tartalmaz"

Az EP csütörtökön fogadta el a határozatot a fehéroroszországi helyzetről, ebben elutasították az augusztus 9-én tartott fehéroroszországi elnökválasztás eredményét, mert az EP szerint a választások „az összes nemzetközileg elismert norma kirívó megsértésével” zajlottak. A határozat szerint az EP Aljakszandr Lukasenkát mandátuma november 5-i lejárta után nem ismeri el az ország elnökének,.

Az EP elítélte a tömeges letartóztatásokat, a békés tiltakozók és az újságírók erőszakos elnyomását.

Fehéroroszországban folyamatosak a tüntetések az augusztus 9-i elnökválasztás óta, amelyen Lukasenka a hivatalos eredmények szerint a voksok mintegy 80 százalékával megszerezte hatodik mandátumát. Az ellenzék szerint az országot 1994 óta irányító elnök elcsalta a választást. A hatóságok könyörtelen brutalitással igyekeznek elfojtani a tüntetéseket. Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be a fogva tartás során, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket.

Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a New York-i Trump Towerben folytattak beszélgetést. A találkozó után Trump azt írta saját közösségi platformján, a Truth Social-ön, ha nem ő győz az elnökválasztáson, jön a harmadik világháború. Az elmúlt hónapok legfontosabb kérdése, hogy az európai vezetők és az Egyesült Államok döntéshozói engedélyezik-e Kijevnek, hogy a Nyugattól kapott modern fegyverrendszereket bevessék Oroszország területe ellen. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet írt egy elemzést, hogy miért lenne fontos egy ilyen lépést megtenniük Ukrajna szövetségeseinek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×