Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt szavazata leadása előtt a fehéroroszországi elnökválasztáson Minszkben 2020. augusztus 9-én. A választáson öt jelölt indul, de a 26 éve hatalmon lévő Aljakszandr Lukasenkával szemben csak Szvjatlana Cihanouszkajának, a fogva tartott ellenzéki Szjarhej Cihanouszki vlogger feleségének van esélye.
Nyitókép: MTI/EPA/Marina Szerebriakova

Online petícióba kezdett a fehérorosz ellenzék - megszólalt az EU első embere

Újra akarják számoltatni a leadott voksokat. Ursula von der Leyen közben a választásokon és azt követően bűnöket elkövetők felelősségre vonását követeli.

A fehérorosz elnökválasztáson leadott szavazatok újraszámlálását követelő online petíció aláírására buzdította támogatóit Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt pénteken.

Egy a YouTube-on közzétett videóban Cihanouszkaja azt kérte híveitől: támogassák kezdeményezését, amelynek célja elérni, hogy hivatalos vizsgálatot indítsanak az elnökválasztás elcsalását illető vádak miatt.

Az angoltanárnőből lett ellenzéki politikus egyúttal követelte az erőszak befejezését, és felszólította a polgármestereket, hogy

szervezzenek békés megmozdulásokat

a hétvégére.

Az eddigi megmozdulásokról egyébként korábban a fehérorosz belügyminiszter azt mondta, nem lehet forradalomnak minősíteni azokat, és mivel ő "nem vérszomjas ember", támogatja újságírók és mások szabadon bocsátását - miután a nyilvánosság munkásait éppen a hatalom tette rács mögé a választások napjaiban.

Andrej Babis cseh miniszterelnök - aki épp az amerikai külügyért látja vendégül ezekben a napokban - már azt követeli, ismételjék meg a választást.

Ursula von der Leyen: a visszaélések elkövetőinek felelniük kell

További szankciók meghozatalára van szükség azokkal szemben, akik megsértették a demokratikus értékeket vagy visszaéltek az emberi jogokkal Fehéroroszországban - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az uniós külügyminiszterek rendkívüli tanácskozását megelőzően pénteken.

Twitter-üzenetben reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió tagországainak péntek délután, videokonferencia keretében tanácskozó külügyminiszterei vitájuk során kinyilvánítják a fehérorosz nép alapvető szabadságokhoz és demokráciához fűződő jogainak uniós támogatását.

A tárgyaláson a minszki mellett a bejrúti helyzet is napirendre kerül - Fehéroroszországgal szemben újabb szankciókról értekezhetnek -, csakúgy, mint a Földközi-tengeren zajló török tevékenység, valamint a venezuelai válság. Döntésekre az online konferencián nincs lehetőség, csak előkészítésre.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×