eur:
411.18
usd:
392.45
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Vízágyúval oszlatják az ellenzéki tüntetőket Minszkben 2020. augusztus 9-én, a fehéroroszországi elnökválasztás estéjén, miután bezártak a szavazóhelyiségek. A választási bizottság tájékoztatása szerint a 26 éve hatalmon lévő Aljakszandar Lukasenka fehérorosz államfő a szavazatok 80,23 százalékával elsöprő győzelmet aratott fő riválisa, Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt ellen, aki a voksok 9,9 százalékát szerezte meg.
Nyitókép: MTI/AP

Fehérorosz belügyér: még hogy ez forradalom?

"Egyáltalán nem vagyok vérszomjas ember" - fogalmazott Jurij Karajev a véres tüntetések ötödik napján.

Nem minősíthető forradalomnak a fehéroroszországi helyzet - jelentette ki Jurij Karajev fehérorosz belügyminiszter csütörtökön, az elnökválasztást követő kormányellenes megmozdulások ötödik napján.

A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy

az erőszakot a fejekben kell megállítani.

Arra figyelmeztetett, hogy bármilyen forradalom vagy felfordulás az emberek életkörülményeinek romlását eredményezné a gazdaság leállásával. Mint mondta, hála Istennek, Fehéroroszországban még nem érkeztek el ehhez a ponthoz.

"A biztonságunkat és nyugalmunkat mindenki irigyelte, és miért, milyen célokért tennék most ezeket tönkre?" - hangoztatta Karajev az ONT helyi televízió műsorában.

Fehéroroszországban csütörtökön már ötödszörre vonultak utcára az emberek a vasárnapi elnökválasztás óta, amelyen az előzetes eredmények szerint a hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenka a szavazatok 80,08 százalékával győzött. Az ellenzék kétségbe vonja a választás tisztaságát. A hatóságok országszerte eddig mintegy hétezer embert vettek őrizetbe, és két tüntető halálhírét erősítették meg. Csütörtökön ismét emberek ezrei alkottak élőláncot, és vonultak Minszk utcáin. Az este folyamán békés tüntetést rendeztek a fehérorosz fővárosban a Puskin téren, ahol hétfőn életét vesztette a tüntetések első halálos áldozata.

Televíziós nyilatkozatában a belügyminiszter azt állította, hogy az utóbbi három napban tizenegy alkalommal próbálták meg

elgázolni Fehéroroszországban a rendvédelmi szervek és a hadsereg tagjait.

"Ez lényegében gyilkossági kísérletnek számít" - mondta. Hozzátette, ilyen cselekményeket olyan emberek követnek el, akik a helyzet elmérgesedésében érdekeltek.

Beszélt arról is, hogy utasítást adott a tüntetések során őrizetbe vett újságírók soron kívüli szabadon engedésére. Hozzáfűzte, hogy a megmozdulásokon őrizetbe vett békés tüntetőket is minél hamarabb el kell engedni, és ez már folyamatban van.

"Egyáltalán nem vagyok vérszomjas ember, és nem akarok semmiféle erőszakot. Ők mind az állampolgáraink, családjaik, gyermekeik vannak" - mondta.

A miniszter hangsúlyozta, hogy felelősséget vállal a tüntetéseken megsérült vétlen emberekért. Mint mondta, bármely tömegtüntetésen, ahol rendbontás történik, nemcsak a megmozdulás résztvevői, de olyanok is megsérülnek, akik "egyszerűen csak a közelben voltak, nem tudtak időben elmenni vagy elhajolni". "Azoktól az emberektől, akiknek rendesen jutott mindebből, parancsnokként vállalom a felelősséget és szeretnék emberileg bocsánatot kérni tőlük" - mondta.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×