Infostart.hu
eur:
385.24
usd:
331.96
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Vízágyúval oszlatják az ellenzéki tüntetőket Minszkben 2020. augusztus 9-én, a fehéroroszországi elnökválasztás estéjén, miután bezártak a szavazóhelyiségek. A választási bizottság tájékoztatása szerint a 26 éve hatalmon lévő Aljakszandar Lukasenka fehérorosz államfő a szavazatok 80,23 százalékával elsöprő győzelmet aratott fő riválisa, Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt ellen, aki a voksok 9,9 százalékát szerezte meg.
Nyitókép: MTI/AP

Fehérorosz belügyér: még hogy ez forradalom?

"Egyáltalán nem vagyok vérszomjas ember" - fogalmazott Jurij Karajev a véres tüntetések ötödik napján.

Nem minősíthető forradalomnak a fehéroroszországi helyzet - jelentette ki Jurij Karajev fehérorosz belügyminiszter csütörtökön, az elnökválasztást követő kormányellenes megmozdulások ötödik napján.

A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy

az erőszakot a fejekben kell megállítani.

Arra figyelmeztetett, hogy bármilyen forradalom vagy felfordulás az emberek életkörülményeinek romlását eredményezné a gazdaság leállásával. Mint mondta, hála Istennek, Fehéroroszországban még nem érkeztek el ehhez a ponthoz.

"A biztonságunkat és nyugalmunkat mindenki irigyelte, és miért, milyen célokért tennék most ezeket tönkre?" - hangoztatta Karajev az ONT helyi televízió műsorában.

Fehéroroszországban csütörtökön már ötödszörre vonultak utcára az emberek a vasárnapi elnökválasztás óta, amelyen az előzetes eredmények szerint a hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenka a szavazatok 80,08 százalékával győzött. Az ellenzék kétségbe vonja a választás tisztaságát. A hatóságok országszerte eddig mintegy hétezer embert vettek őrizetbe, és két tüntető halálhírét erősítették meg. Csütörtökön ismét emberek ezrei alkottak élőláncot, és vonultak Minszk utcáin. Az este folyamán békés tüntetést rendeztek a fehérorosz fővárosban a Puskin téren, ahol hétfőn életét vesztette a tüntetések első halálos áldozata.

Televíziós nyilatkozatában a belügyminiszter azt állította, hogy az utóbbi három napban tizenegy alkalommal próbálták meg

elgázolni Fehéroroszországban a rendvédelmi szervek és a hadsereg tagjait.

"Ez lényegében gyilkossági kísérletnek számít" - mondta. Hozzátette, ilyen cselekményeket olyan emberek követnek el, akik a helyzet elmérgesedésében érdekeltek.

Beszélt arról is, hogy utasítást adott a tüntetések során őrizetbe vett újságírók soron kívüli szabadon engedésére. Hozzáfűzte, hogy a megmozdulásokon őrizetbe vett békés tüntetőket is minél hamarabb el kell engedni, és ez már folyamatban van.

"Egyáltalán nem vagyok vérszomjas ember, és nem akarok semmiféle erőszakot. Ők mind az állampolgáraink, családjaik, gyermekeik vannak" - mondta.

A miniszter hangsúlyozta, hogy felelősséget vállal a tüntetéseken megsérült vétlen emberekért. Mint mondta, bármely tömegtüntetésen, ahol rendbontás történik, nemcsak a megmozdulás résztvevői, de olyanok is megsérülnek, akik "egyszerűen csak a közelben voltak, nem tudtak időben elmenni vagy elhajolni". "Azoktól az emberektől, akiknek rendesen jutott mindebből, parancsnokként vállalom a felelősséget és szeretnék emberileg bocsánatot kérni tőlük" - mondta.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×