Infostart.hu
eur:
371.61
usd:
338.28
bux:
142728.47
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Köln, 2018. szeptember 29.Recep Tayyip Erdogan török elnök beszél a kölni mecset megnyitóján 2018. szeptember 29-én. Erdogan háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Németországban. (MTI/AP/Martin Meissner)
Nyitókép: MTI/AP/Martin Meissner

Erdogan felhívta Putyint, hogy megbeszéljék két másik ország határvitáját

Bő két hete lángokban áll a helyzet Azerbajdzsán és Örményország között.

Megvitatta az örmény-azeri határ mentén kialakult helyzetet Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök és egyetértett abban, hogy nincs alternatívája a hegyi-karabahi konfliktus békés rendezésének - közölte a Kreml sajtószolgálata a két vezető hétfői telefonbeszélgetéséről.

A török kezdeményezésre létrejött telefonos kapcsolatfelvételről beszámolva az orosz elnöki hivatal közölte: Putyin hangsúlyozta az olyan lépések megengedhetetlenségét, amelyek a feszültség növekedéséhez vezethetnek. Mindkét vezető kifejezte érdekeltségét abban, hogy a konfliktushelyzetet kizárólag békés eszközökkel, tárgyalással oldják meg.

A felek késznek mutatkoztak a regionális helyzet stabilizációjára irányuló erőfeszítések koordinálására.

Putyin és Erdogan a telefonbeszélgetés során kitért a kétoldalú viszony kérdéseire, egyebek között a koronavírus-járvány elleni küzdelemre, valamint arra, hogy augusztus 1-től

felújítják a két ország közötti légiközlekedést.

Török tájékoztatás szerint megvitatták a szíriai és a líbiai helyzetet is. Az orosz elnök felköszöntötte török kollégáját a pénteken kezdődő áldozati ünnep (Kurban Bayrami) alkalmából.

Az örmény-azeri határon július 12-én éleződött ki újból a helyzet; Jereván és Baku egymást tette felelőssé a felújullt összetűzésekért. Mindkét ország veszteségekről számolt be. Július 17. óta viszonylagos nyugalom, de gyakorlatilag naponta érkeznek jelentések összetűzésekről. Azerbajdzsán védelmi minisztériuma hétfőn közölte, hogy az ország területén hadgyakorlat kezdődik török katonák részvételével.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah az 1990-es évek elején - Örményország támogatásával vívott - véres háború nyomán szakadt el Azerbajdzsántól. Az 1994-ig tartó háborúban 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.

A békés rendezésről 1992 óta folynak tárgyalások az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjában, Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország társelnöklete mellett.

Címlapról ajánljuk
Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.

Újabb hatalmas pénzek érkeznek Magyarországra az Európai Unióból

Jóváhagyta Magyarország felülvizsgált tervét a SAFE (Security Action for Europe) elnevezésű uniós védelmi hitelprogramban való részvételhez az Általános Ügyek Tanácsa – jelentette be Magyarország Európai Unió mellé rendelt állandó képviselete Facebook-oldalán csütörtökön.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×