Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Köln, 2018. szeptember 29.Recep Tayyip Erdogan török elnök beszél a kölni mecset megnyitóján 2018. szeptember 29-én. Erdogan háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Németországban. (MTI/AP/Martin Meissner)
Nyitókép: MTI/AP/Martin Meissner

Erdogan felhívta Putyint, hogy megbeszéljék két másik ország határvitáját

Bő két hete lángokban áll a helyzet Azerbajdzsán és Örményország között.

Megvitatta az örmény-azeri határ mentén kialakult helyzetet Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök és egyetértett abban, hogy nincs alternatívája a hegyi-karabahi konfliktus békés rendezésének - közölte a Kreml sajtószolgálata a két vezető hétfői telefonbeszélgetéséről.

A török kezdeményezésre létrejött telefonos kapcsolatfelvételről beszámolva az orosz elnöki hivatal közölte: Putyin hangsúlyozta az olyan lépések megengedhetetlenségét, amelyek a feszültség növekedéséhez vezethetnek. Mindkét vezető kifejezte érdekeltségét abban, hogy a konfliktushelyzetet kizárólag békés eszközökkel, tárgyalással oldják meg.

A felek késznek mutatkoztak a regionális helyzet stabilizációjára irányuló erőfeszítések koordinálására.

Putyin és Erdogan a telefonbeszélgetés során kitért a kétoldalú viszony kérdéseire, egyebek között a koronavírus-járvány elleni küzdelemre, valamint arra, hogy augusztus 1-től

felújítják a két ország közötti légiközlekedést.

Török tájékoztatás szerint megvitatták a szíriai és a líbiai helyzetet is. Az orosz elnök felköszöntötte török kollégáját a pénteken kezdődő áldozati ünnep (Kurban Bayrami) alkalmából.

Az örmény-azeri határon július 12-én éleződött ki újból a helyzet; Jereván és Baku egymást tette felelőssé a felújullt összetűzésekért. Mindkét ország veszteségekről számolt be. Július 17. óta viszonylagos nyugalom, de gyakorlatilag naponta érkeznek jelentések összetűzésekről. Azerbajdzsán védelmi minisztériuma hétfőn közölte, hogy az ország területén hadgyakorlat kezdődik török katonák részvételével.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah az 1990-es évek elején - Örményország támogatásával vívott - véres háború nyomán szakadt el Azerbajdzsántól. Az 1994-ig tartó háborúban 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.

A békés rendezésről 1992 óta folynak tárgyalások az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjában, Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország társelnöklete mellett.

Címlapról ajánljuk
Otthon Start: magasabb önerőt kérhetnek a bankok, ha rossz az energetikai tanúsítvány

Otthon Start: magasabb önerőt kérhetnek a bankok, ha rossz az energetikai tanúsítvány

Az egyes pénzintézetek előírhatják, hogy ingatlanvásárlásnál mely településeken vehető igénybe a kedvező, 10 százalékos önerő, és adott esetben dönthetnek úgy, hogy ennél magasabb hozzájárulást kérnek az ügyfelektől – mondta az InfoRádióban Garam Dániel. A money.hu hitelszakértője szerint a probléma főleg vidéken és a rosszabb energetikai besorolású ingatlanok esetében állhat fenn, de a falusi csok igénylése megfelelő alternatíva lehet.

Döntött az Energiabiztonsági Tanács, amelyet a kormányfő hívott össze

Szijjártó Péter szerint az Orbán Viktor által összehívott Energetikai Tanács ülésén világossá vált: Ukrajna nem indítja újra a Barátság vezetéken érkező kőolajszállítást, amit Budapest politikai zsarolásnak tekint.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Íme azok, akik bármi áron átvennék a hatalmat Donald Trumptól – Hosszú a sor a világ legerősebb pozíciójáért

Íme azok, akik bármi áron átvennék a hatalmat Donald Trumptól – Hosszú a sor a világ legerősebb pozíciójáért

Sokaknak érződhet úgy, mintha Donald Trump csak most nyerte volna meg a 2024-es amerikai elnökválasztást. A „Trump-tornádó” visszatérése óta eltelt időszak szempillantásnak tűnhet, jóllehet a volt ingatlanmogul már több mint egy éve hivatalba állt, és kormányzata talán már túl is van teljesítménye csúcsán. Erről pedig bő 8 hónap múlva ítéletet fognak mondani az amerikaiak a félidős kongresszusi választáson, ami a törvényhozási többség elvesztésével fenyegeti a republikánusokat. Egyszóval a novemberi szavazás után meglehet, hogy Trumpnak demokrata párti Kongresszussal kell majd viaskodnia ciklusa hátralévő részében, de közben arról sem érdemes elfeledkezni: egy év múlva ilyenkor már javában lökdösődni fognak az elnökjelölt-aspiránsok mindkét oldalon, hogy 2028-ban ők mérethessék meg magukat. Hisz maga Trump is a 2022-es félidős voksolás után pár nappal jelentette be, hogy újraindul. Bármennyire is korainak hat, végigvettük, kik zárhatják le vagy folytathatják a Trump-korszakot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×