Infostart.hu
eur:
379.59
usd:
321.57
bux:
131070.39
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Rio de Janeiro, 2018. október 7.A brazil államfőválasztás egyik fő esélyesének tartott Jair Bolsonaro, a radikális jobboldali Szociálliberális Párt jelöltje egy Rio de Janeiró-i szavazóhelyiségben 2018. október 7-én, az elnökválasztás napján. (MTI/AP/Silvia Izquierdo)
Nyitókép: MTI/AP/Silvia Izquierdo

Újabb nagy ország rúgta össze a port a WHO-val

Donald Trump után most Jair Bolsonaro brazil elnök fenyegetőzik a szervezet teljes elhagyásával. Az Egyesült Államok meg is tette.

Jair Bolsonaro brazil elnök pénteken azzal fenyegetett, hogy kilépteti Brazíliát az Egészségügyi Világszervezetből (WHO), miután az ENSZ-szerv figyelmeztette az egyes országokat a kijárási korlátozások koronavírus-járvány megfékezése előtti feloldásának veszélyeire.

"Figyelmeztetek mindenkit: az Egyesült Államok kilépett a WHO-ból és mi is megvizsgáljuk ezt a lehetőséget. A WHO vagy felhagy azzal, hogy

ideológiai alapon működjön,

vagy mi is kilépünk. Nekünk nem kell, hogy kívülről megmondják, mit csináljunk az egészségügy terén" - hangoztatta Bolsonaro az elnöki palota bejáratánál újságíróknak adott nyilatkozatában.

Bolsonaro amerikai hivatali partneréhez, Donald Trumphoz hasonlóan a mellékhatásai miatt vitatott hidroxiklorokin nevű malária elleni gyógyszer híve a Covid-19 betegek kezelésében. Felidézte, hogy a Lancet című tudományos szaklapban megjelent tanulmányt, amely a gyógyszer kockázatait taglalja, visszavonták.

"Elég volt Trumpnak megkurtítania a finanszírozást, rögtön meggondolták magukat" - utalt Bolsonaro arra, hogy a tanulmány visszavonását követően a WHO közölte: folytatja a hidroxiklorokin koronavírus elleni alkalmasságával kapcsolatos klinikai vizsgálatokat.

Trump májusban kilátásba helyezte, hogy végleg leállítja a szervezet finanszírozását, ha 30 napon belül nem hajt végre reformokat.

Az amerikai finanszírozás 400-500 millió dollár,

amely a szervezet teljes költségvetésének mintegy 15 százalékát teszi ki.

Brazíliában már többen haltak meg koronavírus-fertőzés következtében, mint Olaszországban. A kórnak eddig több mint 35 ezer halálos áldozata van Latin-Amerika legnagyobb, 210 milliós lakosú országában, s csaknem 645 ezer embert fertőzött meg a vírus.

Ugyanakkor törvényhozók országszerte bírálták az ország radikális jobboldali elnökét, Jair Bolsonarót, aki nem bízik a közegészségügyi szakértők véleményében, és a gazdaságnak kárt okozó karanténintézkedések feloldását sürgeti.

A tekintélyes Folha de Sao Paulo című napilap címlapján megjelent vezércikkében arról ír, hogy alig száz nap telt az óta, hogy Bolsonaro aprócska influenzának nevezte az új koronavírus okozta Covid-19 betegséget, amely jelenleg "percenként végez egy brazillal". "Miközben ön ezt olvassa, még egy brazil vesztette életét a koronavírustól" - olvasható a cikkben.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Az olimpiai bronzérmes vízilabdázó az InfoRádióban elmondta: a görögök elleni elődöntőben végig volt tartása a magyar válogatottnak, mindig csak a következő támadásra, visszazárásra és védekezésre koncentráltak, nem foglalkoztak a körülményekkel. Úgy véli, a hollandok elleni fináléban a középdöntős, egygólos magyar vereséggel záruló meccshez képest bátrabbnak kell lenniük és hatékonyabb támadójátékra lesz szükség.

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Megérkezett a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről, melyben a testület Kormányzótanácsa változatlanul a 2 százalékos szinten hagyta az irányadó betéti rátát. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése azonban nem maga a döntés, hanem az, hogy a közelmúlt eseményei (hirtelen gyengülő dollár és erősödő euró, geopolitikai ellentétek, meglepő növekedési és inflációs adatok) mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról. Ezen kérdésekre vélhetően Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatója adja meg a válaszokat. Az eseményről ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×