Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.88
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Jair Bolsonaro megválasztott brazil elnök beiktatási ünnepségén Brazíliavárosban 2019. január 1-jén.
Nyitókép: MTI/AP/Raimundo Pacco

Nyomozás indul a brazil elnök ellen

A brazil szövetségi legfelsőbb bíróság egyik bírája előzetes nyomozást rendelt el Jair Bolsonaro brazil elnök ellen, akit volt igazságügyi minisztere, Sérgio Moro azzal vádolt meg, hogy beavatkozik az igazságszolgáltatás működésébe.

Celso de Mello bíró helyi idő szerint hétfőn 60 órát adott a szövetségi rendőrségnek, hogy kihallgassák Morót, aki a korrupcióellenes harc éllovasa hazájában, és pénteken nyújtotta be lemondását.

De Mello szerint

a törvénysértések, amelyekkel az elnököt vádolják, "egyértelmű kapcsolatban állnak az államfői jogkörök gyakorlásával", ezért Bolsonaro nem élvez mentességet.

A brazil vezetőt egyebek között hivatallal való visszaéléssel és az igazságszolgáltatás akadályozásával gyanúsítják.

Az igazságügyi miniszter azt követően jelentette be távozását, hogy Bolsonaro - Moro szerint személyes és politikai okokból - menesztette tisztségéből Maurício Leite Valeixót, a Brazil Szövetségi Rendőrség (DPF) vezetőjét. A tárcavezető azzal vádolta Bolsonarót, hogy beavatkozott a jogérvényesítésbe, és politikai válságot teremtett a koronavírus-járvány és gazdasági recesszió közepette. A történtek után többen követelték az elnök lemondását.

Moro a televízióban bemutatott egy WhatsApp-üzenetváltást, amelyben az államfő láthatólag megpróbált nyomást gyakorolni rá annak érdekében, hogy menessze Valeixót. A levelezés lehet a kiindulópontja az elnök elleni eljárás megindításának.

Ha az ügyészség elegendő bizonyítékot talál Bolsonaro ellen, akkor a képviselőház felhatalmazhatja a szövetségi legfelsőbb bíróságot, hogy indítsa meg a hivatalos nyomozást. Ha a vizsgálat végén a gyanú helytállónak bizonyul, a kongresszus megkezdheti a Bolsonaro menesztését célzó eljárást.

A radikális jobboldali elnök megosztja a brazilokat. A Datafolha felmérése szerint - amelyet a Folha de S. Paulo című napilapban tettek közzé - a lakosság 45 százaléka úgy véli, hogy a kongresszusnak alkotmányos vádeljárást kellene indítania az elnök ellen, míg 48 százalék szerint nem.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×