Infostart.hu
eur:
379.44
usd:
321.26
bux:
130785.28
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nyitókép: pixabay

Két hetet kapott Brüsszel az új költségvetési javaslatra

Az uniós csúcson jóváhagytak egy 540 milliárd euró összegű gazdasági mentőcsomagot. Angela Merkel bejelentette, hogy Németország az eddiginél jóval több pénzt fizet majd be a közös költségvetésbe.

Az Európai Unió tagországainak vezetői azzal bízták meg az Európai Bizottságot, hogy május 6-ig terjesszen elő olyan költségvetési javaslatot a 2021-2027 közötti időszakra, amely megfelelő pénzügyi alapot biztosít a koronavírus-válság sújtotta gazdaság fellendítésére - közölte az Európai Tanács elnöke.

Charles Michel az állam-, illetve kormányfők videokonferencia keretében tartott csúcsértekezletét követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a recesszió utáni fellendülés elősegítését szolgáló, a hosszú távú gazdasági kilábalást támogató helyreállítási alapnak igazságosnak kell lennie, egyebek mellett abban segítené a tagországokat, hogy ne alakuljon ki lényeges eltérés gazdaságuk helyzetét illetően. Elegendő méretűnek kell lennie, hogy arányos választ tudjon adni koronavírus okozta gazdasági kihívásokra.

Az unió 2021 utáni, hétéves költségvetésére épülő pénzügyi alap egyebek közt finanszírozná az uniós politikákat, valamint hitelgaranciaként szolgálna a tagállamok számára, és beruházásaikat is ösztönözné. Hozzátette, a költségvetés és a gazdasági kilábalást támogató alapok elfogadása nehéz feladat lesz, amelyhez erős politikai akaratra és szolidaritásra lesz szükség a tagállamok részéről.

Elmondta, a vezetők jóváhagyták az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport által április 9-én bemutatott, 540 milliárd euró összegű gazdasági mentőcsomagra tett javaslatot. A gazdasági mentőterv

  • egy 240 milliárd euróig terjedő elővigyázatossági hitelkeretre,
  • egy 100 milliárd eurós munkahelymegőrző programra,
  • valamint az Európai Beruházási Bank 200 milliárd euróig igénybe vehető garanciaalapjára épül, amely a vállalatok likviditástámogatását szolgálja.

Hozzátette, a tagországok azt szeretnék, ha az uniós eszköz június elsejétől elérhető lenne.

Tájékoztatása szerint a tagállami vezetők egyetértetek abban, hogy a rendkívüli intézkedések fokozatos és összehangolt feloldására van szükség, különös figyelemmel a közelgő nyári szünetre és üdülési szezonra. Az Európai Tanács elnöke azt is közölte, hogy a tagországok vezetői május 6-án videokonferenciát tartanak a Nyugat-Balkán országaival.

Fokozni kell a tűzerőt

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcsértekezletet követően a tanácsi tájékoztatóval összehangolt online sajtóértekezleten hangsúlyozta: a következő többéves pénzügyi keretnek alkalmazkodnia kell a koronavírus-járványt követő új körülményekhez.

Aláhúzta, a hétéves költségvetéshez kapcsolódó helyreállítási alap az egyetlen mód arra, hogy az unió kilábaljon a járvány okozta válságból. A cél elérése érdekében azonban "fokozni kell a tűzerőt", hogy az unió képes legyen a beruházásokhoz szükséges pénzösszeg előteremtésére. Az Európai Bizottság ezért a tagállami költségvetési befizetések növelését fogja javasolni.

Jelenlegi becslések alapján a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) mintegy 1,2 százalékos befizetése helyett a saját források felső korlátját körülbelül 2 százalékra kell emelni két vagy három éven keresztül. A törekvés az egységes piac és az unió egységének védelmére irányul - tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

Új Marshall-tervet sürget az EP-elnök

David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke a csúcstalálkozón arról beszélt, hogy a szolidaritás szellemében fogant új Marshall-tervre van szükségünk, amelyet Európa finanszíroz.

Az EP elnöke elmondta, az unió felelőssége, hogy gyorsan választ adjon a járványra, és minden lehetséges eszközt ki kell használni a válsághelyzet orvoslására. Az újjáépítési tervvel kapcsolatban hozzátette, hogy együttes erőfeszítések szükségek, mivel több EU-tagország a költségvetési hiány növelése nélkül nem tudja megtenni a gazdasági helyreállításhoz szükséges lépéseket.

Sassoli hangsúlyozta, az Európai Parlament támogatja, hogy kötvényeket bocsássanak ki a gazdaság helyreállításának finanszírozására.

"Már több nagyratörő javaslatot letettünk az asztalra, de azt hiszem, az állam- és kormányfőknek ma még ambiciózusabbnak kell lenniük" - tette hozzá.

Merkel: előbb számolni kell

Júniusban kezdődhet a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozását szolgáló első, 540 milliárd eurós európai uniós csomag végrehajtása, és a közösség tagjai abban is egyetértenek, hogy létre kell hozni egy újabb alapot is a járvány miatt válságba süllyedő gazdaság helyreállítására - mondta Angela Merkel német kancellár a videokonferenciá után.

Elmondta, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus 240 milliárd eurós hitelkeretére, az Európai Bizottság 100 milliárd eurós munkahelymegőrző programjára és az Európai Beruházási Bank 200 milliárd euró keretösszegű garanciaalapjára építő első válságkezelő csomag révén gyorsan hatékony segítséget juttatnak a rászorulóknak, de a júniusi induláshoz egy sor teendő még hátravan, így a német törvényhozásnak (Bundestag) is dönteni kell az ügyben.

A válságkezelés második szakaszában egy gazdasági helyreállítási, újjáépítési alapra lesz szükség, amely szorosan kapcsolódik a 2021-ben kezdődő hétéves ciklus EU-s költségvetéséhez. Erről az Európai Bizottság készít javaslatot az Európai Tanácsnak - ismertetette Angela Merkel.

A német kancellár tájékoztatóján azzal a sajtóértesüléssel kapcsolatban, miszerint a videokonferencián egy ezermilliárd eurós alap felállítása került szóba, elmondta: nemigen tudni még, hogy miként alakulnak a gazdasági folyamatok, amikor majd enyhül a világjárvány, így például ismeretlen, hogy mennyire áll helyre a turizmus és miként változik az autóvásárlási hajlandóság, ezért korai konkrét összegekről beszélni, előbb adatokat kell gyűjteni és számításokat kell készíteni.

"Mindenkinek világos, hogy nem csupán 50 milliárd euróról van szó",

és az is mindenki számára egyértelmű, hogy létre kell hozni egy ilyen alapot a válság utáni fellendülés beindítására - mondta Angela Merkel.

Teljesen világos továbbá, hogy Németország az eddiginél jóval több pénzt fizet majd be a közös költségvetésbe, és támogatja az újjáépítési alapot, mert Németország csak akkor maradhat sikeres, ha "Európának jól megy a sora" - tette hozzá.

Kifejtette, hogy az Európai Tanács első, március elején tartott videokonferenciáján még a világjárvány kezelésének orvosi, egészségügyi kérdései voltak a középpontban, március vége óta viszont egyre inkább a gazdasági hatások ellensúlyozása kerül előtérbe. A csütörtöki tanácskozás "barátságos megbeszélés" volt, és ugyan nem volt mindenben egyetértés, de az a közös meggyőződés, hogy a mindenkit sújtó járvánnyal csak együtt lehet sikeresen megbirkózni - mondta Angela Merkel.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Az olimpiai bronzérmes vízilabdázó az InfoRádióban elmondta: a görögök elleni elődöntőben végig volt tartása a magyar válogatottnak, mindig csak a következő támadásra, visszazárásra és védekezésre koncentráltak, nem foglalkoztak a körülményekkel. Úgy véli, a hollandok elleni fináléban a középdöntős, egygólos magyar vereséggel záruló meccshez képest bátrabbnak kell lenniük és hatékonyabb támadójátékra lesz szükség.

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Megérkezett a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről, melyben a testület Kormányzótanácsa változatlanul a 2 százalékos szinten hagyta az irányadó betéti rátát. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése azonban nem maga a döntés, hanem az, hogy a közelmúlt eseményei (hirtelen gyengülő dollár és erősödő euró, geopolitikai ellentétek, meglepő növekedési és inflációs adatok) mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról. Ezen kérdésekre vélhetően Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatója adja meg a válaszokat. Az eseményről ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×