eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Szíriai férfiak a görög határ mentén fekvő északnyugat-törökországi Edirne városába induló buszok egyike felé tartanak Isztambulban 2020. február 28-án. Törökország úgy döntött, tovább már nem tartóztatja fel sem tengeren, sem szárazföldön az Európába igyekvő menekülteket. A török haderőt előző nap súlyos veszteség érte az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban, ahol szíriai és orosz harci repülőgépek bombázták a Bara és Bilion települések közötti térséget. A légicsapásokban harminchárom török katona meghalt.
Nyitókép: MTI/EPA/Erdem Sahin

Erdogan a 2016-os migrációs megállapodás felülvizsgálatát kérte Merkeltől

Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken telefonon a 2016-os EU-török migrációs megállapodás felülvizsgálatát kérte Angela Merkel német kancellártól, miután az abban foglaltak szerinte nem működnek - közölte a török elnöki hivatal kommunikációs igazgatósága.

Erdogan a török-görög határon tapasztalható humanitárius helyzettel kapcsolatban azt mondta Merkelnek: "azzal, hogy Athén jelezte, nem veszi figyelembe az Európai Unió alapító szerződését és a genfi egyezményt, nyíltan megsérti a nemzetközi jogot és az unió alapító szerződésébe foglalt értékeket".

Brüsszel és Ankara 2016. március 18-án arról állapodott meg, hogy Törökország feltartóztatja a migránsokat és visszafogadja az Európai Uniótól azokat, akik illegálisan érkeztek valamelyik görög szigetre, a visszaküldöttekért cserében az EU - egy először 72 ezres kontingens erejéig - legálisan átvesz Ankarától szíriaiakat, mindezért pedig hatmilliárd euróval támogatja a törökországi menekültek ellátását.

Az egyezmény aláírását követően jelentősen csökkent a Görögországba érkező migránsok száma.

A török bevándorlási hivatal adatai szerint ugyanakkor az Európai Unió 2020. január 27-el bezárólag 25 ezer 951 szíriait vett át Ankarától, ebből a legtöbbet Németország, 9322 embert. Mindeközben Törökország 2093 illegális bevándorlót fogadott vissza a görög szigetekről, köztük 404 szíriait.

A pénzügyi segítséggel kapcsolatban az Európai Bizottság tavaly december 10-ei sajtóközleményében arról számolt be, hogy átutalta az előirányzott 6 milliárd eurót a törökországi menekültek támogatására. A török vezetés ezzel szemben azt állítja, hogy az érintett civil szervezetek még az összeg felét, tehát az első hárommilliárd eurós részletet sem kapták meg.

Ankara egy héttel ezelőtt, február 28-án jelentette be, hogy a török hatóságok már nem tartóztatják fel azokat a migránsokat, akik Törökország területéről az Európai Unióba kívánnak menni.

Görögország a lépésre válaszul megerősítette keleti határai védelmét, aminek következtében több mint tízezer migráns torlódott fel a két ország szárazföldi határa mentén.

A görög határrendészet egyebek mellett könnygáz bevetésével igyekszik megakadályozni a migránsok átjutását. Athén az uniótól is támogatást vár a helyzet rendezésére. Az EU-tagállamok belügyminisztereinek szerdai rendkívüli ülésén megszavazták, hogy 350 millió euró azonnali támogatást - valamint szükség esetén újabb 350 millió eurót - nyújtanak Görögországnak a határvédelem biztosítására.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×