Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Késeléses támadás helyszínénél rendőr a London híd déli lábánál 2019. november 29-én. Többen megsebesültek, egy embert őrizetbe vettek a rendőrök.
Nyitókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Londoni merényletek: szigorítottak a honatyák

Elfogadta a brit parlament azt a sürgősséggel beterjesztett törvénymódosítást, amelynek alapján a terrorcselekményekért elítélteket a jövőben nem lehet büntetésük felének letöltése után automatikusan szabadlábra helyezni.

A tervezetet - amelyet az alsóház február 12-én közfelkiáltással, ellenindítvány nélkül hagyott jóvá - a felső kamara, a Lordok Háza hétfőn késő este szintén ellenjavaslat és módosítás nélkül fogadta el. Az indítvány így törvényerőre emelkedik, amint II. Erzsébet királynő formálisan kihirdeti az új jogszabályt.

A konzervatív párti brit kormány azért terjesztette be sürgősséggel a tervezetet, mert azt tűzte ki célul, hogy a módosítási indítványból még e hónap vége előtt törvény legyen.

A kormány nem titkoltan azt akarta elérni, hogy az új jogszabály alapján már ne lehessen szabadlábra helyezni Mohammed Zahir Khant, a következő olyan elítéltet, aki terrorcselekmények miatt tölti börtönbüntetését, ám az eddigi gyakorlat alapján büntetése felének letöltése után - az adott esetben február 28-án - szabadult volna.

A 42 éves Khant 2018 májusában ítélték négy és fél év szabadságvesztésre azzal a váddal, hogy vallási gyűlöletre és gyilkosságokra uszító anyagokat terjesztett, és a Twitter portálra feltöltötte az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet felhívását, amely terrortámadásokra szólította fel a csoport követőit.

A jogszabályi szigorítás visszamenőleges hatállyal az összes többi olyan elítéltre is vonatkozik, akik már jogerős bírósági ítélet alapján elkezdték terrorizmushoz kötődő bűncselekmények miatt kirótt büntetésük letöltését.

Becslések szerint a módosított törvény körülbelül ötven elítéltet érint közvetlenül, vagyis ők - jóllehet még a félidős feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét tartalmazó régi jogszabály alapján szabták ki büntetésüket - nem szabadulhatnak szabadságvesztésük felének letöltése után.

A sürgősségi törvényalkotási kezdeményezés közvetlen előzményeként London egyik déli városnegyedében február 2-án egy késes támadó két embert - egy férfit és egy nőt - megsebesített.

A támadás után kiderült, hogy az elkövető, a 20 éves Sudesh Amman, akit a rendőrök a helyszínen agyonlőttek, alig egy héttel korábban szabadult a börtönből a rá kirótt három év és négy hónap szabadságvesztés felének letöltése után.

Sudesh Ammant terrorcselekményekre biztató szélsőséges tartalmak birtoklása és terjesztése miatt ítélte el 2018-ban a londoni központi büntetőbíróság.

A terrorcselekményekért elítélteket a most elfogadott módosítás alapján a továbbiakban semmilyen körülmények között nem lehet büntetésük felének letöltése után szabadlábra helyezni. Nekik minimum a kiszabott ítélet kétharmadát rács mögött kell tölteniük, és ekkor sem kerülhetnek automatikusan szabadlábra, hanem ügyüket egy erre hivatott szakértői testület, a Parole Board bírálja majd el átfogó egyéni kockázatelemzés elvégzése után.

Ha ez a testület nem javasolja a próbaidőre bocsátást, a terrorcselekményekért elítélteknek az utolsó napig le kell tölteniük büntetésüket.

Rövid időn belül a február eleji támadás volt a második olyan, amelyet teljes büntetésének letöltése előtt szabadlábra helyezett terrorista követett el.

November 29-én Usman Khan a londoni City pénzügyi központjában, a London híd közelében két embert késsel megölt, hármat megsebesített, mielőtt a rendőrök agyonlőtték.

A támadás után kiderült, hogy Kahnt terrorcselekmények előkészítése címén 2013-ban 16 évnyi börtönre ítélték, de már 2018 decemberében próbaidőre őt is szabadlábra helyezték.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×