eur:
413.99
usd:
396.48
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Késeléses támadás helyszínénél rendőr a London híd déli lábánál 2019. november 29-én. Többen megsebesültek, egy embert őrizetbe vettek a rendőrök.
Nyitókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Londoni merényletek: szigorítottak a honatyák

Elfogadta a brit parlament azt a sürgősséggel beterjesztett törvénymódosítást, amelynek alapján a terrorcselekményekért elítélteket a jövőben nem lehet büntetésük felének letöltése után automatikusan szabadlábra helyezni.

A tervezetet - amelyet az alsóház február 12-én közfelkiáltással, ellenindítvány nélkül hagyott jóvá - a felső kamara, a Lordok Háza hétfőn késő este szintén ellenjavaslat és módosítás nélkül fogadta el. Az indítvány így törvényerőre emelkedik, amint II. Erzsébet királynő formálisan kihirdeti az új jogszabályt.

A konzervatív párti brit kormány azért terjesztette be sürgősséggel a tervezetet, mert azt tűzte ki célul, hogy a módosítási indítványból még e hónap vége előtt törvény legyen.

A kormány nem titkoltan azt akarta elérni, hogy az új jogszabály alapján már ne lehessen szabadlábra helyezni Mohammed Zahir Khant, a következő olyan elítéltet, aki terrorcselekmények miatt tölti börtönbüntetését, ám az eddigi gyakorlat alapján büntetése felének letöltése után - az adott esetben február 28-án - szabadult volna.

A 42 éves Khant 2018 májusában ítélték négy és fél év szabadságvesztésre azzal a váddal, hogy vallási gyűlöletre és gyilkosságokra uszító anyagokat terjesztett, és a Twitter portálra feltöltötte az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet felhívását, amely terrortámadásokra szólította fel a csoport követőit.

A jogszabályi szigorítás visszamenőleges hatállyal az összes többi olyan elítéltre is vonatkozik, akik már jogerős bírósági ítélet alapján elkezdték terrorizmushoz kötődő bűncselekmények miatt kirótt büntetésük letöltését.

Becslések szerint a módosított törvény körülbelül ötven elítéltet érint közvetlenül, vagyis ők - jóllehet még a félidős feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét tartalmazó régi jogszabály alapján szabták ki büntetésüket - nem szabadulhatnak szabadságvesztésük felének letöltése után.

A sürgősségi törvényalkotási kezdeményezés közvetlen előzményeként London egyik déli városnegyedében február 2-án egy késes támadó két embert - egy férfit és egy nőt - megsebesített.

A támadás után kiderült, hogy az elkövető, a 20 éves Sudesh Amman, akit a rendőrök a helyszínen agyonlőttek, alig egy héttel korábban szabadult a börtönből a rá kirótt három év és négy hónap szabadságvesztés felének letöltése után.

Sudesh Ammant terrorcselekményekre biztató szélsőséges tartalmak birtoklása és terjesztése miatt ítélte el 2018-ban a londoni központi büntetőbíróság.

A terrorcselekményekért elítélteket a most elfogadott módosítás alapján a továbbiakban semmilyen körülmények között nem lehet büntetésük felének letöltése után szabadlábra helyezni. Nekik minimum a kiszabott ítélet kétharmadát rács mögött kell tölteniük, és ekkor sem kerülhetnek automatikusan szabadlábra, hanem ügyüket egy erre hivatott szakértői testület, a Parole Board bírálja majd el átfogó egyéni kockázatelemzés elvégzése után.

Ha ez a testület nem javasolja a próbaidőre bocsátást, a terrorcselekményekért elítélteknek az utolsó napig le kell tölteniük büntetésüket.

Rövid időn belül a február eleji támadás volt a második olyan, amelyet teljes büntetésének letöltése előtt szabadlábra helyezett terrorista követett el.

November 29-én Usman Khan a londoni City pénzügyi központjában, a London híd közelében két embert késsel megölt, hármat megsebesített, mielőtt a rendőrök agyonlőtték.

A támadás után kiderült, hogy Kahnt terrorcselekmények előkészítése címén 2013-ban 16 évnyi börtönre ítélték, de már 2018 decemberében próbaidőre őt is szabadlábra helyezték.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×