eur:
413.99
usd:
396.48
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Sadiq Khan londoni polgármester, Boris Johnson brit miniszterelnök és Jeremy Corbyn, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője a London hídon elkövetett késeléses támadás áldozatainak tiszteletére rendezett megemlékezésen a londoni városháza, a Guildhall előtti téren 2019. december 2-án. Három nappal korábban a támadó, 28 éves Usman Khan két embert megölt és hármat megsebesített, mielőtt járókelők lefogták, majd rendőrök agyonlőtték.
Nyitókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Ébredés Londonban: visszaküldhetik a börtönbe az idő előtt szabaduló terroristákat

Visszaküldik a börtönbe a jó magaviselet miatt korábban kiengedett, terrorizmus miatt elítélt személyeket Nagy-Britanniában. Ez az első konkrét intézkedés a Londonban pénteken történt késeléses merénylet nyomán. Közben a kérdés kampánytémává vált.

A London Bridge közelében késelő, civilek által letepert és a rendőrök által agyonlőtt Usman Khan egyik harcostársát tartóztatták le vasárnap este a hatóságok – állítja a Telegraph című konzervatív lap. A 34 éves Nazam Hussaint „terrortámadások tervezése” vádjával tartóztatták le Stoke-on-Trent észak-angliai városban.

A sokkoló pénteki merénylet két, a volt elkövetők rehabilitálásán dolgozó fiatal és a támadó életét követelte. Mivel javában folyik a brit választási kampány, nem meglepő módon a nagy pártok máris a maguk javára próbálták kihasználni a történteket.

Boris Johnson miniszterelnök egy tévéinterjúban azt mondta, hogy a hatályban lévő rendszer eredményeképp 74, terrorral összefüggő vád miatt elítélt ember szabadult idő előtt – hasonló módon a Londonban gyilkoló Usman Khanhoz. Társát, a most újra őrizetbe vett Hussaint, hozzá hasonló módon 2012-ben börtönözték be, és büntetésük félidejében, nyolc év után, ugyanazon a napon szabadultak.

A miniszterelnök megfogalmazása szerint „a balos kormányok” által bevezetett törvények miatt engedték ki őket – bár szabadulásuk pillanatában a konzervatívok már nyolc éve voltak hatalmon. Johnson most azt ígérte, hogy felülvizsgálják az idő előtt kiengedettek szabadlábon tartózkodásának feltételeit.

Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az igazságügyminisztérium illetékesei a hétvégén személyenként – telefonhívásaik, levelezésük és találkozásaik figyelembevételével – megvizsgálták, hogy az érintettek betartják-e az összes feltételt. Egy forrás azt mondta a lapnak, hogy a közeljövőben többeket ismét börtönbe küldenek.

A Johnson által hibáztatott rivális Munkáspárt azzal vágott vissza, hogy a konzervatív kormányok megszorító és kiadáscsökkentő intézkedései miatt „elszalasztották a lehetőséget az időben történő beavatkozásra”. Az egyik áldozat, Jack Merritt apja azt írta, hogy fia nem akarta volna, hogy halálát „gyűlöletkeltésre, megosztásra és további, drákói ítélkezéshez való indokként használják”.

Jeremy Corbyn munkáspárti vezér ezek után egy interjúban azt mondta, hogy „fel kell tárni az összes körülményt, miért engedték ki korábban Khant” és hogy „a terror miatt elítélteknek nem feltétlenül kell” letölteniük teljes börtönbüntetésüket.

Közben a hatóságok megnevezték Khan második áldozatát. Ő a 23 éves, Cambridge-ben végzett Saskia Jones, aki Merrithez hasonlóan bűnözők rehabilitálásával foglalkozott. Merritt az Együtt Tanulva nevű program tagjaként kapcsolatba került Khannal, akit egyfajta sikersztorinak tartottak. A program dolgozói 10 kilométeres jótékonysági futáson indulva pénzt gyűjtöttek, hogy számítógépet vegyenek Khannak, akit ugyanakkor eltiltottak az internettől. A későbbi gyilkos kézzel írt levélben mondott köszönetet, és aztt, hogy „különleges hely van a szívében a számukra”. A múlt héten azonban szabadon engedése feltételeit megszegve Londonba ment, és vérengzésbe kezdett egy bűnözők rehabilitálásáról rendezett konferencián.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×