Az EU-csúcs sikertelenségét alapvetően az okozta, hogy egy olyan strukturális vitára próbáltak meg az állam- és kormányfők megoldást találni, amelynek több rétege van, miután nemcsak arról van szó, hogy, mennyi legyen a nettó befizetők hozzájárulása GNI (bruttó nemzeti jövedelem, a GDP-ből származtatott mutató) arányában, hanem arról is, hogy ezt hogyan költsék el, illetve milyen feltételekhez kössék, ha kössék egyáltalán – fogalmazott Erdélyi Rezső Krisztián az InfoRádiónak.

Olyan jelentős eltérések vannak momentán a nettó befizetők között, valamint és a magukat Kohézió barátainak hívó országcsoport között, amiket még úgy sem lehetett áthidalni, hogy az Európai Tanács elnöke próbált egy nagyon erőteljes híd-szerepet betölteni, még saját tervezetet is letett az asztalra.

Az elemző érdekességként megemlítette, hogy a magyar miniszterelnöknek volt egy nyilatkozata, miszerint lesz megállapodás, senki nem vonja kétségbe, csak még nem érettek meg a feltételek,

ami mögött sokan azt látják, hogy a német elnökségtől remélhető a megoldás, ami majd az év második felében következik.

A szakember szerint nem kérdés, hogy a megegyezéshez több fronton is szükség lesz a kompromisszumra:

• Egyrészt, hogy mekkora legyen a befizetés mértéke a tényleges nettó befizetők részéről. A „takarékos négyek” ugyanis makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy a GNI 1 százalékánál nem lehet magasabb, míg az Európai Parlament, a másik véglet, amely 1,3 százalékhoz ragaszkodik. Előbbiek szerint nem bővíteni, hanem modernizálni kellene a költségvetést, és a kohéziós és mezőgazdasági alapok rovására csoportosítanának át pénzeket, ami a Kohézió barátainak a legfájóbb, hiszen ezeknek a nettó haszonélvezőik.

Azt viszont egyelőre nehéz megmondani, hogy mi lehet az a szám, amiben a kettő között végül meg fognak tudni állapodni – tette hozzá Erdélyi Rezső Krisztián.

• A másik komoly probléma az, hogy ha lesz is megállapodás a befizetés mértékéről, azt mi mentén költsék el. Arra kell megoldást találni, hogy az említett két, legnagyobb feszültséget okozó politika hány százalékát tegye ki a költségvetésnek.

Az elemző végezetül megjegyezte: születhetnek még olyan szövetségek, amelyeket előre nem láthatunk, hiszen például a V4-eken belül Lengyelország és Magyarország is nagy haszonélvezői a közös mezőgazdasági politikának, a nagy országok közül pedig Franciaország is mindent meg fog tenni azért, hogy ez megmaradjon.