Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Nyitókép: Pixabay

Párizs engedett a digitális adó ügyében

Franciaország felfüggeszti az internetes óriáscégekre kivetett digitális adó beszedését annak érdekében, hogy elkerülje az amerikai szankciókat, illetve több időt adjon egy globális megállapodás elérésére a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) keretein belül - közölték névtelenül nyilatkozó francia diplomáciai források kedden, egy nappal azután, hogy Donald Trump amerikai és Emmanuel Macron francia elnök telefonon egyeztetett az ügyről.

Macron a beszélgetést követően úgy fogalmazott, hogy "nagyszerű tárgyalást" folytatott Trump elnökkel a digitális adóról, a két ország együttműködik a vámemelések elkerülésének érdekében.

"Abban állapodtak meg, hogy esélyt adnak a tárgyalásoknak az év végéig. Ez idő alatt pedig tartózkodnak a vámok emelésétől"

- mondta egy francia diplomata, hozzátéve, hogy a "tűzszünettel" a két ország igyekszik lökést adni az OECD keretein belül folyó, a nemzetközi adóztatás új szabályainak kidolgozását célzó tárgyalásoknak.

Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter és amerikai kollégája, Steven Mnuchin szerdán Davosban tárgyal ezügyben.

Mnuchin a The Wall Street Journal című amerikai gazdasági napilapnak adott nyilatkozatában a megoldás első lépésének nevezte a francia javaslatot, megerősítve, hogy a két elnök a francia digitális adó beszedésének felfüggesztéséről állapodott meg. Egyúttal arra figyelmeztette Olaszországot és az Egyesült Királyságot, amelyek ugyancsak a digitális adó egyoldalú bevezetésére készülnek, hogy Trump elnök a vámok emelésével válaszolhat.

A Franciaországban tavaly júliusban elfogadott törvény értelmében 3 százalékos adót vetnek ki azon nagy technológiai vállalatok franciaországi bevételeire, amelyeknek a digitális szolgáltatásokból származó éves forgalma világszinten eléri a legalább 750 millió eurót, és ebből legalább 25 millió euró Franciaországon belül keletkezik.

Ez a négy legismertebb amerikai óriásvállalattal (Facebook, Amazon, Apple és a Google anyavállalata, az Alphabet) együtt harminc nagy céget érint, többségük amerikai.

Az Egyesült Államok decemberben válaszul azzal fenyegette meg Franciaországot, hogy évi 2,4 milliárd dollár értékben bizonyos francia árucikkekre - a sajtoktól kezdve a joghurtokon, a pezsgőkön, a kozmetikai termékeken keresztül a kézitáskákig - jelentős, esetenként 100 százalékot is elérő pótvámot vet ki.

Az OECD keretein belül mintegy 140 ország képviselői ülnek össze a hónap végén, hogy megvitassák a nemzetközi szervezet szakértői által kidolgozott, a digitalizált gazdaság adózási kihívásaira választ adó tervezetet. Az új adózási szabályok célja, hogy a digitális üzleti modellek útján elért nyereség arányos módon adóztathatóvá váljon a jövedelemszerzésben érintett valamennyi országban.

Címlapról ajánljuk
Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

2026 júniusában 117 millió hordóval nőtt a tengeren lévő olaj mennyisége, miközben a szárazföldi készletek 96 millió hordóval apadtak. A világ tehát papíron több olajjal rendelkezett, de kevesebb volt belőle ott, ahol gyorsan üzemanyagot lehetett volna előállítani. Az OPEC+ hiába emeli a kitermelést, ha a tankerek, a finomítók és a terméktárolók nem tudják ugyanolyan gyorsan követni. Ezért fordulhat elő, hogy a Brent ára csökken, a benzinkútnál mégsem lesz olcsóbb a dízel.

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Az adatközpontokról eddig főként azért folyt környezetvédelmi vita, mert elképesztő mennyiségű áramot és vizet fogyasztanak – lásd a vicceket arról, hogy a Duna is a ChatGPT miatt apadt le. Az elmúlt hónapokban azonban megjelent egy új probléma is: maga a hőtermelés. Az amerikai Phoenixben kutatók először mértek közvetlenül 2 Celsius-fokot meghaladó felmelegedést egyes adatközpontok szél alatti oldalán, miközben egy globális elemzés szerint a létesítmények környezetében a felszín átlagosan mintegy 2 fokkal lehet melegebb. Hőkupolát ettől még nem képesek létrehozni a szerverfarmok, de éppen azokban az időjárási helyzetekben válhat legkellemetlenebbé a hulladékhőjük, amikor a levegő egyébként is alig mozog, és a városok éjszaka sem tudnak lehűlni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×