Önmagában az, hogy az épületek termikus burka, azaz a hőszigetelése rendben van, ennek részeként a megfelelőek a nyílászárók (ajtók, ablakok), a homlokzati hőszigetelés és a födémszigetelés/tetőszigetelés, akkor az épület télen a hideget, nyáron a meleget képes jobban kívül tartani – tisztázta az InfoRádió megkeresésére az alapvetést Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke.

Szerinte az első és legfontosabb minden szigetelési projekt esetében, hogy a hővesztést meg kell szüntetni. Ezt az ablakok és ajtók cseréjével, szigetelésével lehet elérni, az épületen legyen homlokzati hőszigetelés, illetve magastető, ha valaki tetőtér-beépítésben gondolkodik, illetve ha padlás van, akkor a padlásfödém legyen megfelelően szigetelve. Mindez után lehet tovább „finomítani” az ablakoknál árnyékolással, redőnnyel, reluxával, adott esetben külső, árnyékot adó növényzettel.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége nevében azt is elmondta, hogy a lakosság villamosenergia-felhasználásának csökkentéséhez kétféle javaslatkcsomagjuk van.

1. Termikus burkok alkalmazása az ingatlanokon: az éjjeli szellőztetés hűvösét az ingatlan nappal bent tartsa (ezáltal nyáron nem egy magas hőmérsékletről kell lehűteni klímával a helyiségeket).
2. A rezsicsökkentés reformja: az olcsó áram még olcsóbb lehet nappal, délelőtt, ha délután és este kicsit drágább, hisz akkor az előállítása is költségesebb. Ezáltal az épülettulajdonosok is érdekeltek lennének abban, hogy napközben hűtsék le az épületet, és este, amikor hazaérnek, pont ellenkezője történne, mint jelenleg: nem bekapcsolják, hanem mondjuk lekapcsolják a klímát 5-6 óra körül.

Javaslatuk tehát kettős: a szigetelési programok létrehozása, támogatása mellett szól arról is, hogy megteremtődjön az érdekeltség az időzítésben.

A cikk Barkóczi Bence interjúja alapján készült.