Vitézy Dávid emlékeztetett, a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv tíz év alatt összesen 3550 milliárd forintból újítaná meg a magyar kötöttpályás közlekedést. A program egyik legfontosabb finanszírozási forrása az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Plusz, amely a jelenlegi uniós ciklusban 1406 milliárd forintot biztosít a fejlesztésekre, a következő uniós ciklus projektjeire pedig további 950 milliárd forint kötelezettségvállalás áll rendelkezésre.

A terv részeként fejlesztenék a Budapest–Veresegyház–Vác és a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét vasútvonalat, valamint megújítanák a budapesti HÉV-hálózatot és folytatnák a főváros elővárosi vasútfejlesztéseit.

A program része a Debreceni Nagyállomás rekonstrukciójának előkészítése, a Debrecen–Nyíregyháza vasútvonal korszerűsítése, továbbá a miskolci és a szegedi fővonal 160 kilométer/órás sebességre történő fejlesztése. Megkezdődhet a pécsi fővonal átépítésének előkészítése, valamint új intermodális közlekedési csomópontok kialakítása is - sorolta a miniszter.

A tervek között szerepel az M3-as metró meghosszabbítása, a pesti és budai fonódó villamoshálózat fejlesztésének folytatása, továbbá számos regionális vasúti pálya és állomás korszerűsítése. A program részeként új akkumulátoros motorvonatokat is beszerezhetnek a nagyobb megyeszékhelyek felé közlekedő villamosítatlan vasútvonalakra, például Salgótarján és Szekszárd irányába - tette hozzá.

A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv további elemei között új InterCity-szerelvények és HÉV-járművek beszerzése, állomásfelújítások, pályarekonstrukciók, a lassújelek felszámolása, elővárosi vasútfejlesztések, valamint a főváros és a vidéki nagyvárosok kötöttpályás hálózatának fejlesztése és a nemzetközi vasúti kapcsolatok megerősítése szerepel - írta Vitézy Dávid.