Infostart.hu
eur:
364.25
usd:
330.93
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, a jobboldali Likud párt vezetője a párt eredményváró rendezvényén az előrehozott izraeli parlamenti választás napján, 2019. szeptember 17-én Tel-Avivban. Az első részeredmények rendkívül szoros versenyt mutatnak a Likud és a Beni Ganz vezette centrista Kék-fehér párt közt.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Netanjahu mentelmi jogot kér a kneszettől

Benjámin Netanjahu, az izraeli átmeneti kormány miniszterelnöke, a jobboldali Likud párt frissen újraválasztott elnöke mentelmi jogot kér a kneszettől az ellene szóló vádiratokkal szemben - jelentette hétfőn a 13-as kereskedelmi tévé esti híradója.

A 13-as csatorna értesülése szerint Netanjahu levélben kéri mentelmi jogának érvényesítését Juli Edelsteintől, a kneszet elnökétől. Levelében azt kéri, hogy csakis hivatali idejének végeztével kerülhessen bíróság elé az ellene elkészült három vádirat alapján, amelyekben közhivatallal való visszaéléssel, csalással és korrupcióval vádolta meg a rendőrség nyomozati anyaga alapján Aviháj Mandelblitt főügyész.

Az izraeli törvények szerint mentelmi jogáról a kneszet mentelmi bizottsága dönt, azonban mivel a szeptemberi választások óta nem született kormány, és nem állt föl a kneszet legtöbb bizottsága, köztük a mentelmi bizottság sem, kérelme várhatóan ügyének elhalasztását jelenti.

Netanjahu levelében arra hivatkozik, hogy más, hasonló vétségeket elkövetett politikusok nem kerültek törvény elé, és hogy a végrehajtó szervek, benne az ügyészség túl szigorúan, rosszindulatúan és részrehajlóan viselkedett vele szemben.

Az ügymenet szerint Juli Edelsteinnek, a Likud politikusának kell döntenie a mentelmi grémium esetleges létrehozásáról. Ha ez megtörténne, kérdéses, hogy ott elutasítanák vagy elfogadnák-e Netanjahu kérelmét. A döntés ebben is - akárcsak az új kormány felállításában - Avigdor Libermannak, az Izrael a Hazánk párt vezetőjének kezében van, aki a jobboldali és a baloldali tömb között a mérleg nyelvét jelenti.

A tévé szakértői szerint valószínűbb, hogy a mentelmi bizottságot csak a következő, március 2-i választások után létrejövő parlament alakítja majd meg - amennyiben a következő parlamentben világosabbak lesznek az erőviszonyok, kormány alakul, és nem ismétlődik meg a szeptemberi választásokat követő politikai patthelyzet.

Ha a jelenlegi, magát már feloszlatott kneszet nem hozza létre a mentelmi bizottságot, és a következő parlament képes lesz rá, akkor várhatóan mintegy fél év múlva szavaznak kérelméről a következő kneszet erőviszonyai alapján megválasztott képviselők.

Netanjahu egy tavaszi televíziós interjújában tagadta, hogy mentelmi jogával élne vádemelés esetén, de egy vasárnapi Likud-nagygyűlésen a demokrácia alapkövének nevezte a képviselők mentelmi jogának intézményét.

Az alkotmánybíróságként is működő izraeli legfelsőbb bíróság kedden ül össze 67, a nemzetbiztonság és a kultúra területén dolgozó helyi értelmiségi petíciója nyomán annak megtárgyalására, hogy a márciusi választások után elvileg megbízható-e kormányalakítással Benjámin Netanjahu az ellene benyújtott vádiratok mellett.

Hétfő este mintegy ötszáz tüntető a Likud zászlóival és Netanjahu képeivel Tel-Aviv egyik főterén az ellen tiltakozott, hogy a legfelsőbb bíróság esetleg megakadályozhassa Netanjahu kormányalakítását.

Az izraeli parlament, a kneszet december 11-én feloszlatta magát, és új előrehozott parlamenti választásokat írt ki 2020. március 2-ra, miután a szeptemberi, idén már második választás újra politikai patthelyzetet eredményezett, amelyben sem a jobboldal élén álló Netanjahu, sem az ellenzék, a baloldali és centrista, valamint az arab pártok élén álló Beni Ganz nem tudott kormányt alakítani.

Címlapról ajánljuk
Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Az orosz bankok elkezdhetnek legálisan kriptózni, a nemzetközi fizetéseknél lesz ennek nagy haszna

Az orosz bankok elkezdhetnek legálisan kriptózni, a nemzetközi fizetéseknél lesz ennek nagy haszna

A nemrégiben elfogadott új kriptovaluta-törvény nyomán a jövő év során komoly piaci részesedést szerezhetnek a külkereskedelmi ügyletekben a belföldön kibocsátott, rubelalapú stablecoinok – nyilatkozta a legnagyobb orosz pénzintézet, a Sberbank egyik felső vezetője a Reuters hírügynökségnek. A nyugati szankciók miatt a hagyományos devizák használatából kiszoruló orosz vállalatok egyre inkább a digitális fizetőeszközök felé fordulnak nemzetközi tranzakcióik lebonyolításához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×