eur:
409.87
usd:
376.1
bux:
74396.03
2024. november 5. kedd Imre
Miroslav Skoro független jelölt, népszerű népdalénekes és üzletember választási plakátja Zágrábban 2019. december 18-án, négy nappal a horvát elnökválasztás előtt.  A felirat jelentése: térjünk vissza a horvát néphez - most vagy soha.
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat

Ünnep ide, ünnep oda, éles kampány várható Horvátországban

Horvátországban Zoran Milanovic volt horvát kormányfő, ellenzéki politikus, a Szociáldemokrata Párt jelöltje nyerte meg az elnökválasztás első fordulóját. A második fordulóban Kolinda Grabar-Kitarovic hivatalban lévő államfő, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség jelöltjével méreti meg magát újra.

Inkább Kolinda Grabar-Kitarovic számít favoritnak, hiszen a horvát választóközönség kapcsán elmondható, hogy a jobboldal van többségben – fogalmazott Juhász József dél-szláv szakértő az InfoRádiónak, és ezt mutatja az is, hogy Miroslav Skoro független jelölt és a kormányzó jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) hivatalos jelöltje együttesen több szavazatot kapott, mint a Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje.

Ugyanakkor ez csak egy minimális előny, és nem garancia arra, hogy a hivatalban lévő államfő, Kolinda Grabar-Kitarovic győzni is fog

– tette hozzá a történész, aki szerint nagy kérdés még, hogy az szélsőjobboldali szavazótábort, amely a HDZ és a jelöltje ellen szavazott, az mennyire tud beállni mégis az államfő mögé. Kérdés az is, mit fog mondani maga Miroslav Skoro, aki vélhetően nem egyszeri fellépésnek tekinti a mostani indulását, miután már jelezte: pártot alapít és a jövőre esedékes parlamenti választásokon elindul. Így nem biztos, hogy ő maga is fel fogja hívni a választóit arra, szavazzanak a második körben a HDZ jelöltjére.

A verseny nyitott, de a mostani állás szerint egy kicsivel Kolinda Grabar-Kitarovicsnek van nagyobb esélye

– foglalta össze Juhász József.

Zágráb, 2019. december 23.
Kolinda Grabar-Kitarovic hivatalban levő államfő, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje beszédet mond a horvát elnökválasztás első fordulójának eredményváró rendezvényén Zágrábban 2019. december 22-én. Az államfő a második helyen végzett Zoran Milanovic volt miniszterelnök, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje mögött, így ők ketten kerültek a második fordulóba.
MTI/AP/Darko Vojinovic
Zágráb, 2019. december 23. Kolinda Grabar-Kitarovic hivatalban levő államfő, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség jelöltje beszédet mond a horvát elnökválasztás első fordulójának eredményváró rendezvényén. MTI/AP/Darko Vojinovic

A dél-szláv szakértő is egyetértett, hogy miután a vasárnapi elnökválasztás első fordulójában első helyen befutó Kolinda Grabar-Kitarovicshoz hasonlóan, a harmadik helyen végzett Miroslav Skoro is korábban a Horvát Demokratikus Közösség tagjaként politizált,

a tartalékok egyértelműen a jobboldalt szolgálják.

Hiszen legalább 60-65 százalékra becsülhető hosszabb távú átlagot tekintve a jobboldal szavazótábora, de persze ez függ a mozgósítástól. „Azt mondhatnánk, hogy egyszerű a dolog, de ez egyáltalán nem biztos, hogy működni fog” – jegyezte meg. Ráadásul a horvát elnökválasztásokon – a Tudjman-korszakot leszámítva – rendszerint az ellenzék jelöltje győzött, mintha a lakosság szinte a kohabitációra (megosztott kormányzati rendszer – szerk. megj.) szavazna az államfőválasztáskor, ami Kolinda Grabar-Kitarovic esetében is megfigyelhető volt, hiszen ő egy baloldali kormányzás (Zoran Milanovic, Szociáldemokrata Párt) idejében a baloldali elnökjelöltet győzte le nagyon minimális különbséggel, ami most is megtörténhet – emlékeztetett a történész. Ennek fényében igazából

a választásoknak a tétje talán nem is önmagában az államfői pozíció, ami Horvátországban is alapvetően ceremoniális, hanem az, hogy ez a választás mit üzen a jövő évben esedékes parlamenti választások tekintetében.

A magyar kormány szempontjából egyértelműen nem Zoran Milanovic a kedvezőbb befutó – tette hozzá a szakértő, hiszen, amikor ő volt a miniszterelnök, akkor sem volt felhőtlen a magyar–horvát viszony, Kolinda Grabar-Kitarovic és a mögötte álló Horvát Demokratikus Közösség egy jobb választásnak tűnhet. Azonban a HDZ és főként annak elnöke, Andrej Plenkovic államfő Brüsszel-orientált politikát folytat, ezzel szemben pedig Miroslav Skoro – ő a versenyből már kiesett – volt az, aki a visegrádi országok mai vezetőihez hasonló álláspontokat fogalmazott meg számos kül- és belpolitikai kérdésben.

Zágráb, 2019. december 23.
Zoran Milanovic volt horvát kormányfő, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje ünnepel a horvát elnökválasztás első fordulójának eredményváró rendezvényén Zágrábban 2019. december 22-én. Milanovic a voksok közel harminc százalékát megszerezve nyerte a fordulót, így a második helyen végző Kolinda Grabar-Kitarovic hivatalban levő államfővel, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltjével méri össze erejét a második fordulóban.
MTI/AP/Darko Bandic
Zágráb, 2019. december 23. Zoran Milanovic volt horvát kormányfő, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje ünnepel a horvát elnökválasztás első fordulójának eredményváró rendezvényén. MTI/AP/Darko Bandic

A horvátországi elnökválasztás második fordulója január 5-én lesz, és az ünnepi időszak ellenére is egy

éles kampányidőszak várható

addig is, hiszen, bár inkább csak szimbolikus értelemben, de a tét valóban nagyon nagy – ismételte meg Juhász József, aki egy erőteljes, ha nem is kifejezetten durva kampányra számít, amely során nagy kérdés lehet, hogy Zoran Milanovic mennyire lesz képes kilépni abból a körből, hogy ő csak a baloldal jelöltje, amire már tett is utalást nyilatkozataiban, miszerint egész Horvátország elnöke akar lenni.

Erős kampányban érdekelt, de senkivel sem akar háborúzni.

Így számára valóban az a tét, mennyire tudja magát elválasztani az egykori miniszterelnöki korszakának jobboldali megítélésétől, és mennyire tudja magához vonzani azt a változás iránti potenciált, amellyel egyébként ő is, és Miroslav Skoro is kampányolt a HDZ és annak a jelöltje ellen. „Ünnep ide, ünnep oda, éles kampány várható” – hangsúlyozta a történész.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×