Infostart.hu
eur:
363.99
usd:
330.72
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
London, 2017. március 13.A brit (b) és a skót zászló leng a Whitehallon, London kormányzati negyedében 2017. március 13-án. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök ezen a napon bejelentette, hogy felhatalmazást kér a skót parlamenttől az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásához szükséges lépések megtételére. Nicola Sturgeon szerint a referendumot 2018 ősze és 2019 tavasza között lehetne megtartani. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Újabb lépés a skót függetlenség felé

A skót miniszterelnök hivatalosan is felszólította a brit kormányt annak lehetővé tételére, hogy a skót parlament dönthessen az újabb függetlenségi népszavazás kiírásáról.

Nicola Sturgeon edinburghi hivatalában felolvasott nyilatkozatában közölte: a múlt heti brit parlamenti választás eredménye nyomán immár

vitathatatlanná vált a skót kormány felhatalmazása arra, hogy a skót népnek felajánlhassa a döntést saját jövőjéről.

A választáson a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) elvető Skót Nemzeti Párt a skóciai szavazatok 45 százalékát kapta, 8,1 százalékponttal többet, mint az előző választáson, és a londoni alsóházban Skóciának járó 59 képviselői helyből 48-at megszerzett. Az SNP alsóházi frakciójának létszáma így tizenhárom fővel emelkedett.

A skót miniszterelnök csütörtökön megerősítette, hogy már 2020 második felében szeretné megtartani a népszavazást Skócia függetlenségéről, és felszólította a brit kormányt arra, hogy ruházza át a skót parlamentre a függetlenségi referendumról szóló törvény megalkotásának döntési hatáskörét.

Nicola Sturgeon alig burkolt utalást tett arra, hogy ha London ezt nem teszi meg, Skócia jogi útra tereli az ügyet. Kijelentette: arra számít, hogy a Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök vezette brit kormány "rövid távon" megerősíti az újabb skóciai népszavazással szembeni elutasító álláspontját.

Nicola Sturgeon szerint azonban

a brit kormánynak "nem szabad azt az illúziót táplálnia, hogy ezzel az ügy le is zárul".

Ebben az esetben ugyanis Boris Johnsonnak kellene számot adnia arról, hogy miért nem tekinti az Egyesült Királyságot egyenrangú nemzetek önkéntes uniójának, és meg kellene magyaráznia azt is, hogy miért nem hisz a skót nép önrendelkezési jogában - fogalmazott a skót kormányfő.

Nicola Sturgeon a nyilatkozattal egy időben hivatalosan közzétette a skót kormány által összeállított dokumentumot, amely az újabb függetlenségi népszavazás mellett szóló érveket összegzi.

A 38 oldalas tanulmány leszögezi, hogy az előző, 2014-ben tartott függetlenségi referendum óta - amelyen a skótok 55 százaléka az elszakadás ellen voksolt - olyan horderejű változások történtek, amelyek indokolják, hogy a skót nép újból átgondolhassa az Egyesült Királyságon belül elfoglalt helyét.

A dokumentum szerint a legfőbb ilyen változás az, hogy Skócia a skót nép akarata ellenére lesz kénytelen távozni az Európai Unióból, amikor az Egyesült Királyság - várhatóan a Brexit jelenleg érvényes január 31-i határnapján - kilép az EU-ból.

A tanulmány ezzel arra utal, hogy a brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt.

Nicola Sturgeon azóta számos alkalommal hangoztatott érvelése szerint Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London "kirángassa" az Európai Unióból.

Sturgeon és Johnson a múlt heti brit parlamenti választás után közvetlenül már tárgyalt a kérdésről telefonon. A megbeszélés után a londoni miniszterelnöki hivatal közölte, hogy Boris Johnson nem kíván hozzájárulni az újabb skót függetlenségi népszavazás megtartásához, mivel véleménye szerint a 2014-es referendum ezt a kérdést egy nemzedéknyi időre eldöntötte.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Olyan vagyon halmozódott fel a NER-közeli elitnél, amilyenre még alig volt példa Magyarországon

Olyan vagyon halmozódott fel a NER-közeli elitnél, amilyenre még alig volt példa Magyarországon

Több mint hatvan, a HVG által a NER-hez sorolt vállalkozás került be a 2025-ös rangsorba, amely az 500 legnyereségesebb magyarországi céget sorolja fel, az árbevételi toplistán viszont csak 37 ilyen társaság szerepel. A lap által részletesen vizsgált 49 cég adózott nyeresége egy év alatt 13 százalékkal, 733 milliárd forintra nőtt, tulajdonosaik pedig mintegy 125 milliárd forint osztalékot kaptak. A legtöbb listázott vállalkozás Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, a vállalkozóra jutó osztalék az autópálya-koncessziós cégek nélkül is meghaladta a 40 milliárd forintot. Kiemelkedő profitot ért el a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt és a Mészáros M1 Útépítő is, miközben a 49 cég eredménytartaléka már mintegy 1200 milliárd forintra emelkedett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×