Infostart.hu
eur:
367.51
usd:
317.18
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója előadást tart a Magyar Atlanti Tanács Egy új világrend küszöbén című konferenciáján a Bálna Honvédelmi Központban 2025. április 10-én.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Orbán Balázs: Ukrajna teljes integrációja az EU-ba mintegy 2500 milliárd euróba kerülne

Ukrajna erőltetett uniós csatlakozása az Európai Unió előtt álló összes többi kihívás kezeléséhez szükséges forrást felemésztené és Magyarország stratégiai pozícióját rendkívül meggyengítené - mondta Orbán Balázs, aki szerint az ország teljes integrációja több évre elosztva mintegy 2500 milliárd euróba kerülne, ami az EU idei költségvetésének tizenkétszerese.

A miniszterelnök politikai igazgatója az Economx Money Talks 25 üzleti konferencián Budapesten hétfőn a Trump adminisztráció: egy új világrend felé című előadásában kiemelte, hogy Ukrajna újjáépítésének költségei is hatalmasak: konzervatív becslések szerint 500 milliárd dollárra, ukrán források szerint akár 1000 milliárd euróra rúghatnak. Emellett az ország működésének fenntartása évi 100 milliárd dollárba kerülne, amit döntően szintén az EU-nak kellene állnia - mondta.

További terhet jelentene, hogy a tagállamoknak költségvetésük 0,25 százalékát, mintegy 50 milliárd eurót kell fordítani az ország védelmének megerősítésére és egy kiszivárgott uniós dokumentum szerint a jelenlegi nettó haszonélvező országok - köztük Magyarország is - nettó befizetővé válhatnának - figyelmeztetett. Úgy vélte, Kijev uniós csatlakozása Magyarország számára - több évre elosztva - akár 20 ezer milliárd forintos pénzügyi terhet jelentene, az agrárium mintegy 2 milliárd eurótól esne el.

Megjegyezte: mióta az ellenzék is programjába emelte Ukrajna EU-s csatlakozását, a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás az egyik legfontosabb gazdasági és stratégiai döntéssé vált a következő évekre nézve.

Orbán Balázs szerint Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását az Európai Bizottság a 2029-es ciklus vége előtt le akarja zárni és Magyarország az egyetlen, amely az Európai Tanácsban meg tudja akadályozni ezt.

Donald Trump amerikai elnök megválasztásáról azt mondta: az világosan megmutatta, hogy a neoliberális világrend végét ért, ami számos tanulsággal szolgált, ezek közül is a legfontosabb, hogy a gazdaság továbbra is nemzeti alapon szerveződik.

Úgy vélte, hogy a nyugati gazdaságpolitika saját csapdájába esett: túlszabályozás mellett, a fiskális önkorlátozás, és az ipari kapacitások kiszervezése egyszerre gyengítette a nemzeti szuverenitást és a gazdasági teljesítményt. A következő világrendben a sikerhez erős államra, megújult ipari kapacitásra és technológiai önállóságra lesz szükség, stratégiai rugalmassággal megtámasztva - mondta Orbán Balázs.

Az amerikai elnök sikerének másik tanulsága szerinte az, hogy a tisztán morális alapokra épített külpolitika csődöt mondott. Erre példaként említette, hogy az amerikai beavatkozás Irakban az Iszlám Állam megerősödéséhez, a líbiai intervenció humanitárius katasztrófához vezetett, az arab tavasz pedig lángba borította a Közel-Keletet, és hozzájárult az Európát válságba sodró migrációs hullámhoz. A magyar külpolitika megközelítése, hogy az számít morálisan helyesnek, ami az egész közösség biztonságát, stabilitását szolgálja - szögezte le.

Kitért arra is, hogy a "megengedő neoliberális migrációs politika" megbukott, a tömeges bevándorlás aláásta a társadalmi stabilitás pilléreit Európában.

Fontos tanulságnak nevezte a politikai igazgató azt is, hogy katonai erő nélkül nem lehet világpolitikai tényezővé válni. Európa a hidegháború után GDP-arányos védelmi kiadásait 3 százalékról 1,5 százalékra csökkentette, míg az Egyesült Államokban ez az arány alig változott: Európa saját védelmét kiszervezte, a transzatlanti egyensúly megbomlott - jegyezte meg, hozzátéve: meg kell erősíteni Európa védelmi képességeit.

Orbán Balázs szerint Magyarország számára több stratégiai előnnyel járhat a most formálódó világrend, ezek között említette, hogy "történelmi léptékű fordulatot jelent a neoliberális a világrend vége, ami korábban jelentősen korlátozta Magyarország cselekvőképességét". Az erre adott magyar válasz, a konnektivitási stratégia, amelynek célja, hogy minden hatalmi központtal működő, stratégiai kapcsolat kialakítására kell törekedni - mondta.

Szerinte lesz megállapodás a vámok körüli vitákban az Egyesült Államok és Európa között, ezzel párhuzamosan a kormány a kétoldalú gazdasági együttműködés megerősítésén dolgozik, és hamarosan ezzel kapcsolatban is várható bejelentés.

A kihívások között említette, hogy a hatalmukat vesztett liberális hálózatok az Európai Unió központjában találnak menedéket, ezért ebből az irányból erősödő politikai nyomásra számít a kormány.

Az unió versenyképességének gyengülését meg kell állítani, az energetikai együttműködését Oroszországgal újra kell indítani, a vámháborút Kínával és az Egyesült Államokkal le kell zárni - mondta.

Megjegyezte: a Trump-féle világrend is jelenthet kockázatot átmenetileg, elképzelhető, hogy "rázós időszak előtt áll a nyugati világ", de a kormány konnektivitás politikája ezeket a kockázatot csökkentheti.

Címlapról ajánljuk
Rendkívüli egyeztetést tart az EU és a NATO

Rendkívüli egyeztetést tart az EU és a NATO

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Mark Rutte NATO-főtitkár rendkívüli megbeszélést tart szerdán lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal elkövetni tervezett, de meghiúsult támadás miatt, amelyet a német hatóságok Oroszországnak tulajdonítanak – jelentette be az uniós politikus.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Tisza-kormány: rengeteg pénz került az államhoz, átalakulnak a kormányzati feladatok, felszámolják az Orbán-rendszer örökségét

Tisza-kormány: rengeteg pénz került az államhoz, átalakulnak a kormányzati feladatok, felszámolják az Orbán-rendszer örökségét

Lezárult a 16, felsőoktatási tevékenységet nem végző közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) felszámolása, így legalább 1284 milliárd forint értékű közvagyon kerül vissza közvetlen állami ellenőrzés alá. Mindeközben a vállalásának megfelelően határidőre minden feltételt teljesített a kormány az uniós források hazahozatalához, közel 10 milliárd eurónyi forrás volt a tét. Célkeresztbe került az Orbán-kormány egyik kedvelt hatósága is, az SZTFH felszámolásának lehetőségét vizsgálja a Tisza-kormány. Cikkünk folyamatosan frissül a keddi eseményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×