Infostart.hu
eur:
381.26
usd:
321.45
bux:
0
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina

A nagykoalíciót bíráló elnök-jelöltek a német szocdemeknél

Az Angela Merkel kancellár vezette nagykoalíciós kormányban való szociáldemokrata részvételhez kritikusan viszonyuló jelöltpáros, Norbert Walter-Borjans volt észak-rajna-vesztfáliai pénzügyminiszter és Saskia Esken szövetségi parlamenti képviselő nyerte a Német Szociáldemokrata Párt elnökjelölő pártszavazását. A Bundestag legnagyobb ellenzéki ereje, az Alternatíva Németországnak pedig társelnököket választott.

A párt ideiglenes vezetősége a szavazás nyerteseit javasolja a december 6-án kezdődő tisztújító kongresszusnak az elnöki tisztségre. Megválasztásuk formális döntés lesz és biztosra vehető, így a német szociáldemokratákat rövidesen - és történetükben először - két társelnök vezeti majd.

A szavazáson a mintegy 426 ezer fős tagság 54,09 százaléka vett részt. Norbert Walter-Borjans és Saskia Esken az érvényesen szavazó párttagok 53,06 százalékának támogatását nyerte el. A júniusban kezdődött tisztújítási folyamat utolsó lényegi megmérettetésén az ellenfelük a nagykoalíciós kormányzás folytatása mellett határozottan kiálló Olaf Scholz alkancellár-pénzügyminiszter és elnökjelölt társa, Klara Geywitz brandenburgi helyi politikus volt, akik a szavazatok 45,33 százalékát szerezték meg.

Az alulmaradt jelöltek a támogatásukról biztosították a győzteseket az eredmény kihirdetése után, a győztesek pedig kiemelték, hogy egyesíteni kell a pártot, ezért mindazok véleményére is tekintettel lesznek, akik nem rájuk szavaztak.

Idén még nem dől el a nagykoalíció sorsa

Norbert Walter-Borjans az SPD székházában tartott eredményhirdetés után a Phoenix országos köztelevíziónak elmondta, hogy a szociáldemokratáknak nem azonnal - vagyis nem a decemberi kongresszuson - kell eldönteniük, hogy folytatják-e a kormányzást a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségével a törvényhozási ciklus végéig, 2021 őszéig, vagy felbontják a koalíciót.

Kifejtette: először meg kell határozni, hogy milyen ügyek előmozdítása nem tűrhet halasztást és mivel lehet várni, majd meg kell tárgyalni a CDU/CSU-val, hogy mit érhetnek el közösen. A SPD balszárnyához sorolt politikus a legfontosabb témák között említette az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, az állami beruházások élénkítését és az "újraelosztási kérdések" rendezését azzal a céllal, hogy megállítsák a társadalmi rétegek "szétsodródását".

A német szociáldemokraták a döntést a tagok kezébe helyező vezetőválasztási eljárással és a társelnöki intézmény bevezetésével új lendületet igyekeznek adni pártjuknak, amely legutóbb 2002-ben nyert Bundestag-választást, és országos választói támogatottsága az utóbbi években sorra dönti a negatív rekordokat. A 2002-es választáson még a szavazatok 38,5 százalékával végzett az első helyen, a legutóbbi felmérések szerint pedig a szavazatok csupán 13-14 százalékára számíthatna, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás.

A párt előző elnöke, Andrea Nahles is egy súlyos kudarc, a májusi európai parlamenti (EP) választás után mondott le. Az SPD a szavazatok 15,8 százalékát gyűjtötték össze, ami 11,5 százalékpontos visszaesés az előző, 2014-ben tartott EP-választáson szerzett 27,3 százalékhoz képest, és valamennyi országos szintű választást tekintve a leggyengébb eredményük.

A kudarc után a korábbinál is keményebb párton belüli bírálatok érték Andrea Nahlest, aki június elején lemondott a pártelnöki tisztségről, és még Bundestag-képviselői mandátumát is visszaadta és kivonult a politikából.

Társelnököket választott az AfD

Megválasztotta társelnökeit a következő két évre szombaton Braunschweigben tartott kongresszusán a német szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki ereje, az Alternatíva Németországnak nevű párt, a radikális AfD.

Az egyik társelnöki tisztségében nem történt változás, a kongresszusi küldöttek szavazatainak 69,18 százalékával újraválasztották Jörg Meuthen európai parlamenti képviselőt, aki 2015 óta van a pozícióban.

A másik társelnöki tisztséget az utóbbi két évben a párt egyik alapítója, a 78 éves, korábbi CDU-s Alexander Gauland töltötte be, aki a párt tiszteletbeli elnöke lett. A helyére a pártvezetés szándékának megfelelően egy Szászország tartományi Bundestag-képviselőt, Tino Chrupallát választották meg.

Jörg Meuthen kiemelte, hogy az AfD-nek a "konzervatív, szabadelvű, hazafias" politikát kell képviselnie. Tino Chrupalla hangoztatta, hogy az AfD csak megfontolt, józan politikával nyerhet teret a "polgári középen", az "erős szavak" pedig csak elriasztják a választókat, főleg a nőket.

Címlapról ajánljuk
Nyelvet kell tanulni: keményebb feltételekhez köti a bevándorlást a kormány Ausztriában

Nyelvet kell tanulni: keményebb feltételekhez köti a bevándorlást a kormány Ausztriában

A jövőben akár több ezer eurós bírságra is számíthat az a bevándorló, aki félbehagyja az osztrák hatóságok által indított nyelvi tanfolyamot. A Migrációkutató Intézet szerint a kormányzati feltevések alapján 49 ezer diák nem tud részt venni az iskolai tanórákon nyelvi hiányosságok miatt, a kurzusokat pedig tavaly 10 ezer migráns hagyta ott. Az intézkedésről az InfoRádió Dócza Edith Krisztina vezető elemzőt kérdezte.

Otthoni Energiatároló Program: hétfőn indul a pályázati roham, és még egy könnyítést is kapnak a napelemesek

A hétfőn induló program keretein belül 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatásból lehet energiatárolót beszerezni meglévő vagy újonnan telepítendő háztartási napelemes rendszerek mellé. A Magyar Napelem, Napkollektor Szövetség elnöke az InfoRádióban elmondta: az invertercsere nem csökkenti az éves szaldójogosultság időtartamát. Kiss Ernő felhívta a figyelmet arra is, hogy egy friss kormányrendelet-módosítás értelmében az inverterek maximum 1 kiloWattal még bővíthetők is.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Bekezdett a forint

Bekezdett a forint

Valóságos devizapiaci hullámvasútnak lehettünk szemtanúi az elmúlt két hétben. A legfontosabb mozgások a dollárban történtek az amerikai deviza körüli bizalom megingása és az ebből következő „Hedge America” narratíva miatt. A dollár többéves mélypontok közelébe gyengült az euróval és a forinttal szemben is, bár azóta némi korrekció látható az árfolyamokban. A forint piacát az elmúlt napokban szintén nagy kilengések jellemezték, ami arra utalt, hogy a rövid távú pozicionálás és a kockázatérzékelés gyors megváltozása azonnal képes volt új irányt szabni az árfolyamnak. A hét második felében a fókusz részben átfordult a Fed jövőbeli elnökének személye körüli bizonytalanságra: Kevin Warsh Trump általi jelölése és a jegybankár a korábban várt laza monetáris politikai rezsim kockázatának enyhülése erősödő pályára állította a dollárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×