eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 28. szombat Vencel

A nagykoalíciót bíráló elnök-jelöltek a német szocdemeknél

Az Angela Merkel kancellár vezette nagykoalíciós kormányban való szociáldemokrata részvételhez kritikusan viszonyuló jelöltpáros, Norbert Walter-Borjans volt észak-rajna-vesztfáliai pénzügyminiszter és Saskia Esken szövetségi parlamenti képviselő nyerte a Német Szociáldemokrata Párt elnökjelölő pártszavazását. A Bundestag legnagyobb ellenzéki ereje, az Alternatíva Németországnak pedig társelnököket választott.

A párt ideiglenes vezetősége a szavazás nyerteseit javasolja a december 6-án kezdődő tisztújító kongresszusnak az elnöki tisztségre. Megválasztásuk formális döntés lesz és biztosra vehető, így a német szociáldemokratákat rövidesen - és történetükben először - két társelnök vezeti majd.

A szavazáson a mintegy 426 ezer fős tagság 54,09 százaléka vett részt. Norbert Walter-Borjans és Saskia Esken az érvényesen szavazó párttagok 53,06 százalékának támogatását nyerte el. A júniusban kezdődött tisztújítási folyamat utolsó lényegi megmérettetésén az ellenfelük a nagykoalíciós kormányzás folytatása mellett határozottan kiálló Olaf Scholz alkancellár-pénzügyminiszter és elnökjelölt társa, Klara Geywitz brandenburgi helyi politikus volt, akik a szavazatok 45,33 százalékát szerezték meg.

Az alulmaradt jelöltek a támogatásukról biztosították a győzteseket az eredmény kihirdetése után, a győztesek pedig kiemelték, hogy egyesíteni kell a pártot, ezért mindazok véleményére is tekintettel lesznek, akik nem rájuk szavaztak.

Idén még nem dől el a nagykoalíció sorsa

Norbert Walter-Borjans az SPD székházában tartott eredményhirdetés után a Phoenix országos köztelevíziónak elmondta, hogy a szociáldemokratáknak nem azonnal - vagyis nem a decemberi kongresszuson - kell eldönteniük, hogy folytatják-e a kormányzást a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségével a törvényhozási ciklus végéig, 2021 őszéig, vagy felbontják a koalíciót.

Kifejtette: először meg kell határozni, hogy milyen ügyek előmozdítása nem tűrhet halasztást és mivel lehet várni, majd meg kell tárgyalni a CDU/CSU-val, hogy mit érhetnek el közösen. A SPD balszárnyához sorolt politikus a legfontosabb témák között említette az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, az állami beruházások élénkítését és az "újraelosztási kérdések" rendezését azzal a céllal, hogy megállítsák a társadalmi rétegek "szétsodródását".

A német szociáldemokraták a döntést a tagok kezébe helyező vezetőválasztási eljárással és a társelnöki intézmény bevezetésével új lendületet igyekeznek adni pártjuknak, amely legutóbb 2002-ben nyert Bundestag-választást, és országos választói támogatottsága az utóbbi években sorra dönti a negatív rekordokat. A 2002-es választáson még a szavazatok 38,5 százalékával végzett az első helyen, a legutóbbi felmérések szerint pedig a szavazatok csupán 13-14 százalékára számíthatna, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás.

A párt előző elnöke, Andrea Nahles is egy súlyos kudarc, a májusi európai parlamenti (EP) választás után mondott le. Az SPD a szavazatok 15,8 százalékát gyűjtötték össze, ami 11,5 százalékpontos visszaesés az előző, 2014-ben tartott EP-választáson szerzett 27,3 százalékhoz képest, és valamennyi országos szintű választást tekintve a leggyengébb eredményük.

A kudarc után a korábbinál is keményebb párton belüli bírálatok érték Andrea Nahlest, aki június elején lemondott a pártelnöki tisztségről, és még Bundestag-képviselői mandátumát is visszaadta és kivonult a politikából.

Társelnököket választott az AfD

Megválasztotta társelnökeit a következő két évre szombaton Braunschweigben tartott kongresszusán a német szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki ereje, az Alternatíva Németországnak nevű párt, a radikális AfD.

Az egyik társelnöki tisztségében nem történt változás, a kongresszusi küldöttek szavazatainak 69,18 százalékával újraválasztották Jörg Meuthen európai parlamenti képviselőt, aki 2015 óta van a pozícióban.

A másik társelnöki tisztséget az utóbbi két évben a párt egyik alapítója, a 78 éves, korábbi CDU-s Alexander Gauland töltötte be, aki a párt tiszteletbeli elnöke lett. A helyére a pártvezetés szándékának megfelelően egy Szászország tartományi Bundestag-képviselőt, Tino Chrupallát választották meg.

Jörg Meuthen kiemelte, hogy az AfD-nek a "konzervatív, szabadelvű, hazafias" politikát kell képviselnie. Tino Chrupalla hangoztatta, hogy az AfD csak megfontolt, józan politikával nyerhet teret a "polgári középen", az "erős szavak" pedig csak elriasztják a választókat, főleg a nőket.

Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a New York-i Trump Towerben folytattak beszélgetést. A találkozó után Trump azt írta saját közösségi platformján, a Truth Social-ön, ha nem ő győz az elnökválasztáson, jön a harmadik világháború. Az elmúlt hónapok legfontosabb kérdése, hogy az európai vezetők és az Egyesült Államok döntéshozói engedélyezik-e Kijevnek, hogy a Nyugattól kapott modern fegyverrendszereket bevessék Oroszország területe ellen. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet írt egy elemzést, hogy miért lenne fontos egy ilyen lépést megtenniük Ukrajna szövetségeseinek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×