Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Nyitókép: Pixabay

Másfél évtizedes mélyponton az EU-bevándorlás Nagy-Britanniában

A brit statisztikai hivatal adatai alapján ennek nem kis részben az az oka, hogy a közép- és kelet-európai EU-országok állampolgárai közül többen távoztak, mint ahányan érkeztek.

Több mint másfél évtizedes mélypontra csökkent az idei év első felével zárult tizenkét hónapban az Európai Unió társállamaiból Nagy-Britanniába irányuló nettó bevándorlás, nem kis részben azért, mert a közép- és kelet-európai EU-országok állampolgárai közül többen távoztak, mint ahányan érkeztek.

A brit statisztikai hivatal (ONS) friss becslése szerint a június végéig terjedő egy évben nettó 48 ezer volt a tartós letelepülési szándékkal érkező külföldi EU-állampolgárok száma. Nagy-Britanniában 2003 óta nem mértek ilyen alacsony éves nettó EU-bevándorlást. A vizsgált időszakban 199 ezren érkeztek letelepedési céllal más EU-országokból, és 151 ezer EU-állampolgár távozott végleg Nagy-Britanniából.

A statisztikai hivatal által EU8-csoportként jelölt országok, vagyis

az Európai Unióba 2004-ben felvett nyolc közép- és kelet-európai tagállam, köztük Magyarország nagy-britanniai bevándorlási mérlege a teljes EU-adatsoron belül negatív:

ezekből az országokból 37 ezren érkeztek, viszont 42 ezren távoztak Nagy-Britanniából, vagyis az EU8-országok nettó bevándorlási egyenlege mínusz 5 ezer volt a júniussal zárult egy évben.

A teljes EU-bevándorlási mérlegen belül az EU8-csoport az egyetlen, amelynek nettó nagy-britanniai bevándorlási egyenlege negatív. A statisztikai hivatal csütörtöki ismertetése szerint a régebbi EU-tagállamokból a vizsgált időszakban 26 ezerrel, az ONS által a keleti EU-országcsoporton belül EU2 megjelöléssel külön nyilvántartott Romániából és Bulgáriából szintén 26 ezerrel többen érkeztek tartós letelepedés céljával Nagy-Britanniába, mint ahányan ezeknek az országoknak az állampolgárai közül távoztak.

A statisztikai kimutatásban szereplő grafikus ábrák egyértelműen mutatják, hogy a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazás után - amelyen a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt -

éles töréssel meredek ívben csökkenni kezdett a Nagy-Britanniába irányuló bevándorlás az Európai Unió társállamaiból, különösen az EU8-csoportból.

Az ONS a csütörtöki adatismertetésben külön ki is emeli, hogy az EU-ból tartós letelepedési szándékkal - vagyis 12 hónapnál hosszabb időre - érkezők száma a 2015-ben és a 2016 elején mért, rendre 200 ezer feletti legutóbbi éves csúcsszintekről a 2016-os EU-népszavazás óta folyamatosan csökken.

A konzervatívok pontozásos rendszert terveznek

A konzervatív párti brit kormány az ausztráliai pontozásos elbíráláshoz hasonló, egységes - tehát az Európai Unióból és az unión kívüli országokból érkezőkre egyformán érvényes - bevándorlási szabályozást kíván életbe léptetni a brit EU-tagság megszűnése után tervezett egyévi átmeneti időszak lejártával.

Boris Johnson miniszterelnök a BBC televízió minapi interjúműsorában ezt azzal indokolta, hogy jelenleg ellenőrizetlen bevándorlás zajlik egy több mint 500 millió lakosú térségből - vagyis az EU-ból -, és a szakképesítés nélküliek bevándorlása az elmúlt húsz évben a nagy-britanniai bérek emelkedését is akadályozta. Johnson szerint az uniós bevándorlási szabályozás mindemellett diszkriminatív az EU-n kívüli országokból érkezőkkel szemben, és ezért is indokolt a mindenkire egyformán érvényes szabályozás bevezetése.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×