Infostart.hu
eur:
390.34
usd:
337.46
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöki posztjának várományosa beszédet mond az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Jövő szerdán gyakorlatilag eldől az új összetételű Európai Bizottság sorsa

November 27-ére írta ki a szavazást az új összetételű Európai Bizottság jóváhagyásáról az Európai Parlament (EP) házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete, miután csütörtökön értékelte, majd hivatalosan is lezárta a meghallgatásokat.

A testület az illetékes parlamenti szakbizottságok ajánlásainak megfelelően szabad utat engedett a meghallgatott huszonhat biztosjelöltnek, s így jövő héten sor kerülhet a strasbourgi plenáris ülésen a megerősítő voksolásra a végleges összetételt tükröző listáról.

Végül az EU-tagországok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel a bizottságot, de elemzők szerint ez pusztán formalitásnak számít.

David Sassoli, az EP elnöke arról számolt be, hogy a képviselőtestület az elmúlt két hónap során eleget tett demokratikus feladatainak, és alaposan megvizsgálta a jelöltek teljesítményét. Rámutatott, a meghallgatások időnként nehezek voltak, ugyanakkor egyedülálló lehetőséget nyújtottak a képviselőknek, hogy meggyőződhessenek arról, hogy a biztosjelöltek készen állnak a rájuk bízott munka elvégzésére.

"A következő öt évben számos feladatunk lesz a migrációra és a menekültkérdésre adandó hosszú távú válaszoktól kezdve a klímaváltozás elleni harcban megszerzett vezető szerepünk megőrzéséig. Olyan Európai Bizottságra van tehát szükség, amely képes lépni az állampolgárok számára fontos ügyekben" - jelentette ki.

"A polgárokkal közvetlen kapcsolatban álló parlament vizsgálni fogja az Európai Bizottság munkáját, biztosítva a korábbi vállalásai teljesítését" - hangsúlyozta David Sassoli.

Az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság november elsején lépett volna hivatalba, azonban ezt el kellett halasztani. A cél most december elseje, ami annak ellenére is tarthatónak tűnik, hogy a kiválásra készülő Egyesült Királyság kormánya nem nevezte meg a jelöltjét, noha ez jogi kötelessége lenne. A csúszás miatt Jean-Claude Juncker mostani elnök és a biztosi testület jelenlegi tagjai maradtak a posztjukon ügyvivőként.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×