Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöki posztjának várományosa beszédet mond az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Jövő szerdán gyakorlatilag eldől az új összetételű Európai Bizottság sorsa

November 27-ére írta ki a szavazást az új összetételű Európai Bizottság jóváhagyásáról az Európai Parlament (EP) házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete, miután csütörtökön értékelte, majd hivatalosan is lezárta a meghallgatásokat.

A testület az illetékes parlamenti szakbizottságok ajánlásainak megfelelően szabad utat engedett a meghallgatott huszonhat biztosjelöltnek, s így jövő héten sor kerülhet a strasbourgi plenáris ülésen a megerősítő voksolásra a végleges összetételt tükröző listáról.

Végül az EU-tagországok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel a bizottságot, de elemzők szerint ez pusztán formalitásnak számít.

David Sassoli, az EP elnöke arról számolt be, hogy a képviselőtestület az elmúlt két hónap során eleget tett demokratikus feladatainak, és alaposan megvizsgálta a jelöltek teljesítményét. Rámutatott, a meghallgatások időnként nehezek voltak, ugyanakkor egyedülálló lehetőséget nyújtottak a képviselőknek, hogy meggyőződhessenek arról, hogy a biztosjelöltek készen állnak a rájuk bízott munka elvégzésére.

"A következő öt évben számos feladatunk lesz a migrációra és a menekültkérdésre adandó hosszú távú válaszoktól kezdve a klímaváltozás elleni harcban megszerzett vezető szerepünk megőrzéséig. Olyan Európai Bizottságra van tehát szükség, amely képes lépni az állampolgárok számára fontos ügyekben" - jelentette ki.

"A polgárokkal közvetlen kapcsolatban álló parlament vizsgálni fogja az Európai Bizottság munkáját, biztosítva a korábbi vállalásai teljesítését" - hangsúlyozta David Sassoli.

Az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság november elsején lépett volna hivatalba, azonban ezt el kellett halasztani. A cél most december elseje, ami annak ellenére is tarthatónak tűnik, hogy a kiválásra készülő Egyesült Királyság kormánya nem nevezte meg a jelöltjét, noha ez jogi kötelessége lenne. A csúszás miatt Jean-Claude Juncker mostani elnök és a biztosi testület jelenlegi tagjai maradtak a posztjukon ügyvivőként.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter a Várban: a hatalom egy szörny

„Lehet, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter ráér, lehet, hogy Sulyok Tamás államfő ráér, lehet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ráér, de ezeknek a gyerekeknek nincs több idejük, nem akarnak még több karácsonyt félelemben élni! Ezeket a gyerekeket most is bántják, most vannak veszélyben!” – fogalmazott Magyar Péter a Tisza Párt támogatóinak sokasága előtt a Sándor-palotánál.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Váratlan fordulat: sokkal hamarabb megboríthatja a csapadékviszonyokat a klímaváltozás, mint ahogy várták

Váratlan fordulat: sokkal hamarabb megboríthatja a csapadékviszonyokat a klímaváltozás, mint ahogy várták

A legfejlettebb globális klímamodellek által előrejelzettnél jóval hamarabb, már napjainkra jelentős változások történtek a téli európai csapadékviszonyokban egy új kutatás szerint, vagyis a klímamodellek jelentősen alábecsülhetik a változások sebességét és nagyságát. A nagyrészt emberi tényezők által hajtott trend hatására Észak- és Közép-Európában a telek csapadékosabbak, míg délebbre és a mediterrán térségében a hideg évszakok szárazabbak lesznek. A kutatás alapján Magyarország valahol a két régió határán helyezkedhet el, és míg az éghajlati rendszerek természetes változékonysága a téli hazai csapadékmennyiség csökkenése felé, addig az emberi eredetű klímaváltozás a hideg évszak csapadékintenzivitásának mérséklődése irányába hat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 13. 19:37
×
×
×
×