Johnson, aki a BBC televízió politikai magazinműsorának választási programjában vett részt, szólt az EU-állampolgárok bevándorlásának szabályozásáról is, kijelentve:

ő bevándorláspárti politikus, de a bevándorlást demokratikus ellenőrzés alá kell vonni.

Az unióval tervezett majdani kereskedelmi viszonyrendszerről a kormányfő azt mondta: egyedülálló, semmilyen más egyezményhez nem hasonlítható szabadkereskedelmi megállapodásról lesz szó, mivel Nagy-Britannia teljes vámjogi, ipari szabványügyi és minden egyéb területre kiterjedő szabályozási harmonizáció állapotában kezd majd hozzá az erről szóló tárgyalásokhoz az Európai Unióval.

A konzervatív párti kormányfő hangsúlyozta azt is, hogy ha a párt megnyeri a december 12-ére kiírt előrehozott parlamenti választásokat,

a kormány semmiképpen nem kezdeményezi az EU-nál a 2020 végéig tervezett átmeneti időszak meghosszabbítását.

Nagy-Britannia a jelenlegi tervek alapján január 31-én lép ki az Európai Unióból. A kilépés után kezdődő átmeneti időszak 2020. december 31-ig tartana, és ennek időtartama alatt jórészt a jelenlegi szabályrendszer maradna érvényben az Európai Unióval fennálló viszonyrendszerében.

Az átmeneti időszak elsősorban arra szolgál, hogy a brit kormány és az EU szabadkereskedelmi megállapodást köthessen. Uniós részről azonban többször is hangoztatták, hogy ez ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására szükség esetén.

Boris Johnson azonban a pénteki BBC-műsorban kijelentette: "abszolút semmi ok nincs" arra, hogy január vége és a jövő év vége között ne lehetne a szabadkereskedelmi tárgyalások végére jutni egy olyan megállapodással, amely zéró vámtételeket és kvótamentességet tartalmaz a kétoldalú kereskedelemben.

A brit miniszterelnök szerint csak annyi a teendő, hogy folytatni kell a meglévő harmonizált szabályok alkalmazását azokon a területeken, amelyeken ez helyénvaló, más területeken viszont fel kell hagyni a szabályozási harmonizáció alkalmazásával.

A külföldi EU-állampolgárok betelepülésének szabályozását firtató kérdésre kijelentette: ő olyan politikus, aki pártolja a bevándorlást, mert ez "nagyszerű dolgokat" eredményezhet, a Nagy-Britanniába irányuló bevándorolás azonban nagyon magas szintet ért el.

Hozzátette:

a brexit után Nagy-Britanniának módja lesz arra, hogy visszaszerezze a demokratikus ellenőrzést határai felett.

Johnson szerint ez például azt jelenti, hogy csökkenteni kell a szakképesítés vagy konkrét nagy-britanniai állásajánlat nélkül érkezők számát.

A brit kormányfő az Európai Unióban érvényes szabad mozgásra utalva úgy fogalmazott, hogy jelenleg ellenőrizetlen bevándorlás zajlik egy több mint 500 millió lakosú térségből, és a szakképesítés nélküliek bevándorlása az elmúlt húsz évben a nagy-britanniai bérek emelkedését is akadályozta.

Boris Johnson szerint az uniós bevándorlási szabályozás diszkriminatív az Európai Unión kívüli országokból érkezőkkel szemben, és a brit kormány ezért kíván mindenkire egyformán érvényes, az ausztráliaihoz hasonló, pontozásos elbírálására alapozott szabályozást bevezetni.

Ugyanerre tett egyenes utalást előző nap Priti Patel brit belügyminiszter. Patel a Konzervatív Párt bevándorlási terveit ismertető választási nyilatkozatában leszögezte, hogy a kormány 2021 januárjától - vagyis a Brexit után tervezett átmeneti időszak végétől - nem érvényesíti az Európai Unión belüli szabad mozgás gyakorlatát, és attól az időponttól mindenkire egyformán érvényes, az ausztráliai pontozásos elbíráláshoz hasonló bevándorlási szabályozást léptet életbe.