Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Recep Tayyip Erdogan török államfő (b) és Donald Trump amerikai elnök megbeszélést tart a washingtoni Fehér Ház Ovális Irodájában 2019. november 13-án.
Nyitókép: MTI/AP/Evan Vucci

A fegyvervásárlás és a határon rekedt dzsihadista ügye is téma volt Trump és Erdogan találkozóján

"Régi jó barátjának" nevezte a török államfőt Donald Trump amerikai elnök, aki szerda délután a Fehér Házban fogadta Recep Tayyip Erdogant.

Erdogan még Washingtonba érkezése előtt azt nyilatkozta, hogy egyetért Donald Trumppal a fennálló vitás kérdések megoldásának fontosságában.

Donald Trump a tárgyalások előtt a Fehér Házban újságíróknak azt mondta: Észak-Szíriában tűzszünet van, Ankara és a kurdok vezette erők tiszteletben tartják az erre vonatkozó megállapodást. Az elnök hangsúlyozta azt is, hogy a Szíriában lévő amerikai haderő biztosította az olajmezők biztonságát.

Trump kifejtette: Erdogan elnökkel megvitatják Ankara orosz fegyvervásárlásait és Törökországnak az F-35-ös amerikai vadászrepülő-programból történt felfüggesztését is.

Törökország Sz-400-as orosz légvédelmi rakétarendszer megvásárlásáról kötött szerződést Moszkvával, júliusban meg is kapta az első szállítmányt, de még nem aktiválta a rendszert.

Washington már korábban is nehezményezte az ügyletet és válaszul befagyasztotta Ankara részvételét az amerikai F-35-ös harcirepülő-programban, vagyis nem ad el a törököknek F-35-ös vadászbombázókat. Az amerikai kormányzat amiatt aggódik, hogy a bombázóval kapcsolatos érzékeny információk az orosz hírszerzéshez kerülhetnek, és Washington aggodalmait vasárnap Robert O'Brien amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó fogalmazta meg ismételten egy televíziós interjúban. "A NATO-ban nincs helyük orosz fegyverrendszereknek, és Törökország szankciókat kockáztat vásárlásukkal - jelentette ki O'Brien.

Az újságírók megkérdezték Erdogant arról az amerikai állampolgárról, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet egyik elfogott dzsihadistájáról is, akit visszaküldtek az Egyesült Államokba, de egyelőre Görögország és Törökország között rekedt. "Ha ott ragadt a határnál, az már nem a mi ügyünk. Mi továbbra is visszaküldjük őket" - fogalmazott a török elnök.

Törökország hétfőn kezdte meg az elfogott dzsihadisták repatriálását szülőföldjükre, s az első terrorista egy amerikai állampolgár volt. A török-görög határhoz szállították, de Görögország nem engedte be, a törökök pedig nem engedik vissza őt a határtól.

Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Sugárzásveszélyre figyelmeztetnek Csernobilban, puccsot szerveznek Moszkvában - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

Sugárzásveszélyre figyelmeztetnek Csernobilban, puccsot szerveznek Moszkvában - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) friss jelentése szerint megrongálódott a csernobili szarkofág a februári dróntámadást követően, így nem tudja ellátni elsődleges biztosági feladatát, vagyis a sugárzás megakadályozását. Bassár el-Aszad bukott szíriai diktátor egykori hívei szervezkednek Moszkvából, a céljuk, hogy felkeléseket szítsanak az új kormány ellen, és visszaszerezzék elvesztett befolyásukat. Állítólag már 50 ezernél is több harcost számlál a mozgalom. Oroszország tengeri blokáddal válaszolhat az ukrán kikötőkből induló áruszállítmányokra az orosz tartályhajókat ért ukrán dróntámadások után. Ez az akció azonban sok veszélyt rejt: Moszkva pontosan a növekvő veszteségek miatt vonult vissz a Fekete-tengerről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×