Infostart.hu
eur:
387.66
usd:
330.75
bux:
109547.02
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Victor Ponta volt miniszterelnök, a Pro Romania párt elnöke szavaz a kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány vitája után a kétkamarás román parlament együttes ülésén 2019. október 10-én.
Nyitókép: MTI/Baranyi Ildikó

Patthelyzet Romániában, kikosarazták Orbant

A Pro Románia párt nem szavazza meg Ludovic Orban megbízott román miniszterelnök leendő kormányát - közölte szerdán a párt elnöke, Victor Ponta volt szociáldemokrata kormányfő, miután megbeszélést folytatott a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) vezető Orbannal.

Döntésüket Ponta azzal indokolta, hogy balközép pártnak tekintik magukat, ezért nem fogják támogatni a jobbközép pártnak számító PNL kisebbségi kormányát. Szavai szerint a baloldali emberek érdekeit egyedül a Pro Románia védi az országban, miután a legnagyobb parlamenti erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe szorult Viorica Dancila kormányának megbuktatása nyomán.

Ludovic Orban megbízott miniszterelnök-jelölt csalódottságának adott hangot.

Elmondta, hogy számára érthetetlen a Pro Románia álláspontja, miután ők is hozzájárultak a Dancila-kabinet megbuktatásához, most viszont nem akarják támogatni az új kormányt.

A PNL elnöke ugyanakkor elmondta, hogy ezzel a kormányalakítás folyamata nem áll le, folytatják a tárgyalásokat a parlamenti képviselőkkel. Rámutatott: egyénileg megkeresik a PSD törvényhozóit is, és reményét fejezte ki, hogy végül sikerül megszerezni elegendő szavazatot az új kormány beiktatásához.

A román média liberális és szociáldemokrata pártforrásokra hivatkozva úgy tudja, hogy az Orban-kabinet támogatásáról szóló parlamenti szavazás jövő héten, esetleg november 4-én vagy 5-én lesz. A román sajtó szerint a liberálisok már a jövő héten napirendre tűznék a voksolást, de a PSD, amely enyhe többséggel rendelkezik a házbizottságban, abban érdekelt, hogy csak a november 10-i elnökválasztás előtti héten történjen ez meg, így az elnökválasztás első fordulójáig a Viorica Dancila vezette szociáldemokrata ideiglenes kabinet maradhat tisztségben.

A 94 törvényhozói mandátummal rendelkező PNL-nek legalább 233 szavazatot kell összegyűjtenie a 465 tagú parlamentben ahhoz, hogy az Orban által vezetett kisebbségi kormányt beiktassák. A PSD 202 szavazattal rendelkezik, s ezzel még mindig a legnagyobb pártnak számít a törvényhozásban.

A kisebb pártok közül a Calin Popescu Tariceanu vezette Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a nem magyar nemzeti kisebbségek 17 fős frakciója jelezte, hogy megszavazza a kormányt. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetői elmondták, hogy már közel állnak a megállapodáshoz PNL-lel, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pedig csak a kormányprogram és a miniszterjelöltek ismeretében dönt, hogy támogatja-e a kormányt vagy nem. A Traian Basescu volt elnök által védnökölt Népi Mozgalom Párt (PMP) határozottan elutasította az Orban-kormány támogatását.

Ilyen körülmények között a liberálisok számára fontos lett volna a Pro Románia szavazatainak bebiztosítása. Elemzők azonban arra számítanak, hogy ha első nekifutásra nem is sikerül, de a második kormányalakítási kísérlet sikeres lesz, ellenkező esetben a parlament felhatalmazza az államelnököt, hogy oszlassa fel a parlamentet, és írjon ki előrehozott választást, ami a törvényhozók többségének nem érdeke.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×