eur:
392.73
usd:
362.99
bux:
72132.83
2024. július 8. hétfő Ellák
Kövér László, az Országgyűlés elnöke, miután a Lengyel Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tünteti ki Elzbieta Witek, a lengyel parlamenti alsóház, a szejm elnöke Varsóban 2019. szeptember 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak

Magas lengyel állami kitüntetést kapott Kövér László

A külföldieknek adományozható legmagasabb rangú lengyel állami kitüntetést, a Lengyel Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét vette át Kövér László, az Országgyűlés elnöke Varsóban.

A lengyel-magyar parlamenti együttműködésben és a két ország viszonya fejlesztésében szerzett kiemelkedő érdemekért a lengyel államfő által adományozott kitüntetést Kövér Lászlónak a lengyel alsóházi elnök, Elzbieta Witek adta át.

Witek a szejm dísztermében megtartott kitüntetésátadási ünnepségen elmondta: a kitüntetéssel Lengyelország megköszöni "a szellem, a gondolat, valamint a tett közösségét". Kiemelte:

"Kövér László Magyarország szabadságáért és szuverenitásáért folytatott harc minden fázisában a magyar politikai élet jeles résztvevője és alkotója volt".

A magyar házelnöknél "mindig észlelhető volt olyan gondolkodás, mely szoros összefüggést lát Magyarország szabadsága és szuverenitása, valamint Európa és a térségünk stabilitása, biztonsága között" - húzta alá Witek, megemlítve e kapcsán többek között Kövérnek az európai integrációért, valamint a visegrádi együttműködésért tett erőfeszítéseit.

Witek méltatta Kövér László, valamint az ünnepségen szintén részt vevő, augusztusban lemondott lengyel házelnök, Marek Kuchcinski közös, a lengyel-magyar parlamenti és társadalmi kapcsolatokat mélyítő számos közös kezdeményezését.

Megköszönte az Országgyűlés tavaly februárban elfogadott határozatát, mely arra szólítja fel a kormányt, hogy az álljon ki Varsó mellett a Lengyelország ellen indított, 7. cikkely szerinti uniós eljárásban.

Kövér László beszédében hangsúlyozta: az érdemrend elfogadása a jövőre szóló, rajta keresztül az egész nemzedékét is "terhelő kötelezettségvállalás" arra, hogy "megpróbáljunk méltóak maradni a történelmi örökséghez, amit a lengyel-magyar barátság ezer éve jelent".

Utalva a két nemzet történetének döntő pillanataiban megnyilvánuló szolidaritásra, többek között arra, hogy Teleki Pál magyar miniszterelnök pontosan nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1939. szeptember 18-án nyitotta meg Magyarország határait a második világháborús lengyel menekültek előtt, Kövér leszögezte: a magyarok és a lengyelek "a legnehezebb huszadik századi körülmények között is mindig tanúbizonyságát adták annak, hogy a magyar-lengyel barátság nem mítosz, hanem valóságformáló erő (...), jelent és jövőt alakító bizonyosság."

A magyarokon és lengyeleken kívül "nem ismerünk Európában másik két államalkotó nemzetet", amelyeknek egymáshoz való viszonyát "ezer esztendőn keresztül oly mértékben meghatározná az egymás iránt érzett töretlen rokonszenv, barátság és a kölcsönös segítő szándék, mint a mi esetünkben" - jelentette ki Kövér.

Hangsúlyozta:

a mai világban "csak a hűség tarthatja meg országainkat és nemzeteinket", magyarok és lengyelek "hűsége Istenhez, hazához, családhoz és egymáshoz".

A két házelnök a kitüntetés átadását megelőzően hivatalos kétoldalú egyeztetést is folytatott. A lengyel parlamenti iroda közleménye szerint a tárgyalások elején Witek átadta Kövérnek azt, a lengyelországi Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet kezdeményezésére augusztus 30-án elfogadott alsóházi határozatot, amelyben a második világháború kitörésének 80. évfordulója alkalmából megemlékeztek a lengyel menekülteket segítő magyarokról.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. július 7. 20:59
×
×
×
×