Infostart.hu
eur:
377.22
usd:
319.9
bux:
125738.38
2026. február 25. szerda Géza
Recep Tayyip Erdogan török államfő, a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) vezetőjét ábrázoló transzparens előtt lengetik a párt zászlóit az AKP isztambuli főpolgármester-jelöltjének, Binali Yildirim volt kormányfőnek a támogatói a helyhatósági választások napján, 2019. március 31-én Isztambulban.
Nyitókép: MTI/AP/Emrah Gurel

A török–kurd ellentét a gonosz malmára hajtja a vizet

A török hadsereg be fog vonulni a kurd Népvédelmi Egységek által ellenőrzött északkelet-szíriai területekre – jelentette be vasárnap Recep Tayyip Erdogan török elnök. Az InfoRádónak nyilatkozó Szalai Máté külpolitikai szakértő szerint még nem biztos, hogy lesz katonai beavatkozás, de a bejelentés súlyát növeli, hogy Törökország hétfőn tárgyal az Egyesült Államokkal az észak-szíriai kérdésekről.

A török beavatkozás még nem borítékolható, az elmúlt másfél évben a különféle vezető török politikusok ugyanis állandó jelleggel hangoztatják, hogy az Eufrátesztől keletre is bevonulnának, mutatott rá Szalai Máté külpolitikai szakértő, aki szerint Recep Tayyip Erdogan mostani bejelentésének a súlyát az növeli, hogy hétfőn egyeztetnek az amerikaiakkal az észak-szíriai kérdésekről.

A felek között két témában is komoly ellentétek vannak, ezekről folyamatosan tárgyalnak. Egyrészt, hogy

mi legyen Északkelet-Szíria sorsa,

ahol a törökök valamiféle biztonsági övezetet hoznának létre a határtól számítva 32 kilométer széles sávban. Ezt lényegében megszállás révén teremtenének meg, de az övezet hosszáról eddig nem sikerült megállapodniuk az Egyesült Államokkal.

Másrészt az Eufrátesztől nyugatra eső, logisztikailag kiemelt jelentőségű Manbidzs városa okoz feszültséget, hiszen jelenleg ezt a területet a kurdok az amerikaiakkal – szinte – közösen menedzselik, a törökök viszont magukénak akarnák.

Mint ismert,

a terrorista szervezetként kezelt törökországi Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) komoly befolyással rendelkezik

az északkelet-szíriai területek fölött, szövetségesei azonban együttműködtek az Egyesült Államokkal és több nyugati országgal az Iszlám Állam legyőzése érdekében, mert a nyugati hatalmak ezzel tudták elkerülni, hogy saját katonáikat küldjék Kelet-Szíriába.

Az Iszlám Állam legyőzését követően a törökök viszont most azt hangoztatják, hogy nem kell tovább támogatni a PKK-t, ugyanakkor több szakértő arra figyelmeztet,

hogyha kiélesedne egy török–kurd ellentét Északkelet-Szíriában, az nagyon jó lehetőséget biztosítana az IÁ számára, hogy visszatérjen

azokra a területekre. A 60-70 ezer fős kurd hadsereg nem elégséges a terület teljes biztonságának fenntartására, és az elmúlt hetekben több terrorista merényletről is lehetett hallani, mutatott rá a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Sosem volt ekkora bajban Európa - Mi lehet a megoldás?

Sosem volt ekkora bajban Európa - Mi lehet a megoldás?

Az európai gazdaság soha nem látott kihívásokkal néz szembe: gyengülő versenyképesség, szerkezeti lemaradás, egyre költségesebb energia és sorozatos geopolitikai konfliktusok formálják át a kontinens pozícióját a globális gazdaságban. Miközben az európai ipar évtizedeken át a technológiai élvonalhoz tartozott, mára Kína és az Egyesült Államok olyan területeken is előnybe került, ahol korábban Európa diktálta a tempót. A kérdés adott: hogyan fordíthatók vissza ezek a folyamatok, és milyen iparpolitika képes új pályára állítani az európai gazdaságot?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×