Infostart.hu
eur:
358.92
usd:
309.14
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
Recep Tayyip Erdogan török államfő, a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) vezetőjét ábrázoló transzparens előtt lengetik a párt zászlóit az AKP isztambuli főpolgármester-jelöltjének, Binali Yildirim volt kormányfőnek a támogatói a helyhatósági választások napján, 2019. március 31-én Isztambulban.
Nyitókép: MTI/AP/Emrah Gurel

A török–kurd ellentét a gonosz malmára hajtja a vizet

A török hadsereg be fog vonulni a kurd Népvédelmi Egységek által ellenőrzött északkelet-szíriai területekre – jelentette be vasárnap Recep Tayyip Erdogan török elnök. Az InfoRádónak nyilatkozó Szalai Máté külpolitikai szakértő szerint még nem biztos, hogy lesz katonai beavatkozás, de a bejelentés súlyát növeli, hogy Törökország hétfőn tárgyal az Egyesült Államokkal az észak-szíriai kérdésekről.

A török beavatkozás még nem borítékolható, az elmúlt másfél évben a különféle vezető török politikusok ugyanis állandó jelleggel hangoztatják, hogy az Eufrátesztől keletre is bevonulnának, mutatott rá Szalai Máté külpolitikai szakértő, aki szerint Recep Tayyip Erdogan mostani bejelentésének a súlyát az növeli, hogy hétfőn egyeztetnek az amerikaiakkal az észak-szíriai kérdésekről.

A felek között két témában is komoly ellentétek vannak, ezekről folyamatosan tárgyalnak. Egyrészt, hogy

mi legyen Északkelet-Szíria sorsa,

ahol a törökök valamiféle biztonsági övezetet hoznának létre a határtól számítva 32 kilométer széles sávban. Ezt lényegében megszállás révén teremtenének meg, de az övezet hosszáról eddig nem sikerült megállapodniuk az Egyesült Államokkal.

Másrészt az Eufrátesztől nyugatra eső, logisztikailag kiemelt jelentőségű Manbidzs városa okoz feszültséget, hiszen jelenleg ezt a területet a kurdok az amerikaiakkal – szinte – közösen menedzselik, a törökök viszont magukénak akarnák.

Mint ismert,

a terrorista szervezetként kezelt törökországi Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) komoly befolyással rendelkezik

az északkelet-szíriai területek fölött, szövetségesei azonban együttműködtek az Egyesült Államokkal és több nyugati országgal az Iszlám Állam legyőzése érdekében, mert a nyugati hatalmak ezzel tudták elkerülni, hogy saját katonáikat küldjék Kelet-Szíriába.

Az Iszlám Állam legyőzését követően a törökök viszont most azt hangoztatják, hogy nem kell tovább támogatni a PKK-t, ugyanakkor több szakértő arra figyelmeztet,

hogyha kiélesedne egy török–kurd ellentét Északkelet-Szíriában, az nagyon jó lehetőséget biztosítana az IÁ számára, hogy visszatérjen

azokra a területekre. A 60-70 ezer fős kurd hadsereg nem elégséges a terület teljes biztonságának fenntartására, és az elmúlt hetekben több terrorista merényletről is lehetett hallani, mutatott rá a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×