Infostart.hu
eur:
364.42
usd:
316.28
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Balog Zoltán lelkipásztor, korábbi miniszter a Budapest-Svábhegyi Református Egyházközség ünnepi istentiszteletén a XII. kerületi Felhő utcai templomban 2018. október 7-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Balog Zoltán: új fejezet kezdődhet a magyar-német kapcsolatokban

Németország a visegrádi négyek országcsoporttal együtt képviselheti azt az Európának stabilitást biztosító megközelítést, amely egyértelmű igent mond a külső határok védelmére, és alapvetően nemet mond a migrációra - hangsúlyozta Balog Zoltán miniszterelnöki biztos, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke a németországi Stuttgartban.

Balog Zoltán közölte, hogy a határnyitás közelgő 30. évfordulója alkalmából a Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány közreműködésével Szakítás helyett találkozás - Páneurópai piknik 3.0 címmel csütörtök este rendezett pódiumbeszélgetésen kiemelte:

nem szabad hagyni, hogy tönkretegyék az évezredes magyar-német barátságot, amelyben voltak nehéz időszakok, de sok nagyon jó korszak is helyet kapott.

Hozzátette, hogy a csaknem négyszáz fős hallgatóság előtt tartott beszélgetésen Guido Wolf CDU-s politikus, Baden-Württemberg tartomány igazságügyi és európai ügyekért felelős minisztere köszönetet mondott a határnyitásért és aláhúzta: meg kell tanulni új módon, partnerként beszélni egymással, és sokkal jobban oda kell figyelni az Európai Unióhoz a kommunizmus vége után csatlakozott országokra.

Balog Zoltán azt mondta: Guido Wolf teljes mértékben egyetértett azzal, hogy szakítani kell azon hozzáállással, amely "másodosztályú" és "keleti" európaiként kezeli a kommunista rendszer bukása után csatlakozott közép-európai országokat, véget kell vetni annak, hogy "egyfajta iskolamesterként viselkednek velünk, kioktatnak demokráciából és szabadságból, holott mi sokkal jobban ismerjük a szabadság értékét, hiszen nekünk hiányzott negyven éven keresztül".

Hangsúlyozta: el kell fogadni, hogy ezek az országok "az Európai Unión belül a saját útjukat akarják járni", és ugyan "természetesen készek a kompromisszumokra, hajlandóak megegyezni, de elvárják, hogy partnerként kezeljék őket".

"Bízunk benne, hogy új fejezet kezdődik",

érvényesülhetnek a közép-európai országok értékei és az egymással folytatott párbeszéd kommunikációs kultúrája, és nem a "régi", távozó Európai Bizottság hozzáállása lesz a jellemző - fejtette ki Balog Zoltán, megjegyezve, hogy a hallgatóság gyakran tapsviharral fogadta kijelentéseit.

A rendezvényen hangsúlyozta, hogy Németország lehet az a "központi szereplő", amely az egykori NDK révén nemcsak Nyugat-Európát, hanem Közép-Európát is "érti". Németország így a visegrádi országcsoporttal (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) együtt képviselhetné azt az Európának stabilitást nyújtó megközelítést, amely elutasítja a migrációt és azt vallja, hogy meg kell védeni a külső határokat, az illegális bevándorlás révén az Európai Unióba igyekvő emberek számára a hazájukban kell megteremteni az élhető élet feltételeit.

Balog Zoltán elmondta, hogy a beszélgetésen a határnyitással kapcsolatos személyes élményeit is felidézte, hiszen 1989-ben a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa megbízásából az NDK-ból menekültek lelkészeként dolgozott a csillebérci menekülttáborban.

A társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos hozzátette, hogy előző nap, szerdán egy másik vezető CDU-s politikus, Thomas Bareiss szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselő, a szövetségi gazdasági minisztérium parlamenti államtitkára választókörzetében vendégeskedett, és ünnepi szónoka volt egy rendezvénynek, amely az európai kereszténydemokrácia jövőjéről szólt.

Megjegyezte, a meghívás jelzi, hogy Angela Merkel kancellár kormányában vannak, akik úgy látják, "érdemes beszélni a magyarokkal arról, hogy is néz ki a keresztény kultúra védelme és jövője Európában".

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×