Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília

Járóka Líviát és Dobrev Klárát is az EP alelnökévé választották

A fideszes Járóka Líviát és Dobrev Klárát, a Demokratikus Koalíció képviselőjét is alelnökévé választotta az Európai Parlament (EP) szerda délután.

Járóka Líviát, aki már 2017 vége óta alelnök, és akit ismét az Európai Néppárt jelölt a posztra, 349 szavazattal választották újra a strasbourgi plenáris ülésen.

Közleményében a Fidesz-KDNP delegációja leszögezte:

Járóka az európai szegénység felszámolása, a roma polgárok integrációja, valamint a nők helyzetének javítása érdekében kifejtett munkásságával vívta ki képviselőtársai elismerését.

Járóka Lívia 2004 és 2014 között az Európai Parlament képviselője volt, majd három év után, 2017 szeptemberében visszatért a testületbe, amelynek ő volt az első roma származású tagja.

A szociáldemokrata frakció által jelölt Dobrev Klárát 402 képviselő szavazta meg.

Mindkettejük jelöltségét már az első szavazási fordulóban jóváhagyta a képviselőtestület,

ahogyan a néppárti Mairead McGuinnesst, Rainer Wielandet, Othmar Karast és Ewa Bozena Kopaczot, a szociáldemokrata Katarina Barley-t és Pedro Silva Pereirát, illetve az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) nevű centrista-liberális frakció részéről Dita Charanzovát és Nicola Beert, valamint a zöldpárti Heidi Hautalát is.

Rajtuk kívül még három alelnököt választanak a második fordulóban.

Az Európai Parlament 751 képviselőt számlál, akiket az Európai Unió 28 tagállamában választanak meg. Az EP elnöksége az uniós parlament elnökéből, 14 alelnökéből és öt, a parlament által két és fél évre választott, tisztségében megújítható quaestorból áll. Utóbbiakat csütörtökön választják meg, ők a képviselőket közvetlenül érintő hivatali, pénzügyi kérdésekkel foglalkoznak.

Az elnökség az uniós parlament szabályszerű működéséért felelős szerv. Hatáskörébe tartozik az Európai Parlament előzetes költségvetésének felállítása és mindennemű hivatali, személyzeti és szervezeti kérdés rendezése.

Címlapról ajánljuk
„Narkoterrorista rezsim” – Rezsimváltás lehet Amerika valódi célja?

„Narkoterrorista rezsim” – Rezsimváltás lehet Amerika valódi célja?

Az Egyesült Államok újabb lépéssel fokozza a nyomást Nicolás Maduro rendszerére: szankciókat jelentett be a venezuelai elnök családja ellen, lefoglalt egy olajtankert és további, szankcionált hajók vannak veszélyben. Washington szerint az ország vezetése „narkoterrorista rezsim és el kell szigetelni”.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Mélyen Ororoszország területén csapódtak be drónok, Ukrajna ellentámadásba kezdett - Háborús híreink szombaton

Mélyen Ororoszország területén csapódtak be drónok, Ukrajna ellentámadásba kezdett - Háborús híreink szombaton

Ukrajna a béke irányába tett lépések a hét második felében, bemutatott az Egyesült Államoknak egy 20 pontos módosított javaslatot a háború lezárására. Ebben szerepel egy olyan javaslat, amely a Donbaszt semleges területté nyilvánítaná, az ukrán erők kivonulásával.Később ezt letagadták, és arról beszéltek, hogy ez csak egy lehetőség, amit meg kellene vitatni. Közben Donald Trump amerikai elnöknek fogy a türelme. Pénteken az ukrán haderő jelentős ellentámadást hajtott végre Kupjanszknál: a várost - ukrán források szerint - szinte teljesen bekerítették. Az éjjel két ‍ember halt meg az éjszaka egy ukrán dróncsapásban az oroszországi Szaratov ‍városban. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×