Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Ekrem Imamoglu, a török ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) isztambuli megválasztott polgármestere 2019. május 6-án egy isztambuli tüntetésen, amelynek résztvevői a március 31-i isztambuli polgármester-választás megismétlése ellen tiltakoznak. A török Legfőbb Választási Tanács a kormánypárt indítványának helyt adva elrendelte az isztambuli választás megismétlését, amelyet néhány tized százaléknyi többséggel Imamoglu nyert meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Erdem Sahin

Megint nekirugaszkodnak a törökök új főpolgármesterük megválasztásának

10 millió 561 ezren járulhatnak az urnákhoz reggel 7 óta.

Megkezdődött vasárnap reggel Isztambulban a megismételt főpolgármester-választás. A szavazóhelyiségek helyi idő szerint nyolc órakor nyíltak (közép-európai idő szerint reggel 7 órakor).

A szavazást azért ismétlik meg, mert a március 31-i helyhatósági választáson született szoros ellenzéki győzelmet a kormánypárt szabálytalanságokra hivatkozva megtámadta,

az illetékes hatóság pedig helyt adva a fellebbezésnek a főpolgármester-választás eredményét érvénytelenítette. A kerületi polgármesterekre és a városi tanács összetételére vonatkozó szavazást ugyanakkor nem rendezik meg újra.

A választópolgárok száma a metropoliszban 10 millió 561 ezer. Az urnák helyi idő szerint délután 17 órakor zárulnak. Az első részeredmények kora este várhatók.

A voksolásnak a török és a nemzetközi közvélemény egyaránt nagy jelentőséget tulajdonít, miután úgy tűnt, hogy a Recep Tayyip Erdogan török elnök vezette iszlamista-konzervatív kormánypárt márciusban, 15 év után először elveszíti a legnépesebb város vezetését. Elemzők főként az egyre romló gazdasági helyzettel magyarázták ezt.

Márciusban a fő ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) színeiben induló Ekrem Imamoglu mindössze 13 ezer 700 szavazattal előzte meg az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) jelöltjét, Binali Yildirimet.

Később a hatalmon lévő AKP sorozatos fellebbezései nyomán a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) a jogosulatlanul kijelölt számlálóbizottsági elnökökre és az érvénytelen számlálólapokra hivatkozva semmissé nyilvánította az eredményt. A lépés nemzetközi bírálatot is kapott.

Yildirim mostani kampányának középpontjában azok az infrastrukturális fejlesztések álltak, amelyeket korábban közlekedésügyi miniszterként, illetve miniszterelnökként valósíttatott meg Isztambulban.

Imamoglu, aki az elmúlt hónapokban az ismeretlenségből vált egyszerre a változás jelképévé, "forradalmat" hirdetett a demokráciáért, és arra a sérelmére próbálta ráirányítani a figyelmet, miszerint győzelme ellenére visszavették tőle a polgármesteri címet.

A kampányban az utolsó héten Erdogan is aktívan részt vett. Élesen támadta Imamoglut, egy alkalommal "béna kacsának" nevezte, amiért a városi tanács kormánypárti többsége miatt amúgy is meg lenne kötve a keze.

A közvélemény-kutatások a mostani választásra még ha a márciusinál kevésbé is, de ugyancsak kiélezett versenyt jósolnak. A felmérések túlnyomó többsége Imamoglu "szűk többséget elérő" győzelmével számol.

A választás kimenetelében

kulcsszerep jut a kurdoknak, miután ők teszik ki a nagyváros lakosságának 15 százalékát, és márciusban - az előző évek gyakorlatával ellentétben - sokuk vagy Imamoglura szavazott, vagy otthon maradt.

A kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) vezetése a napokban közölte: Imamoglut támogatja.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×