Az ellenzék szerint a PSD-nek és liberális koalíciós partnerének, az ALDE-nak az igazságszolgáltatás függetlensége ellen elkövetett "merényletek" miatt kell távoznia a hatalomból. Úgy értékelték: európai parlamenti (EP-) választás egyértelművé tette, hogy a koalíciós pártok elvesztették a választók bizalmát. A román kormány fő erejét alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) május 26-án történelmi mélypontnak számító 22 százalékos eredményt ért el, kisebbik koalíciós partnere, a Calin Popescu Tariceanu vezette liberális ALDE pedig be sem jutott az európai törvényhozásba.
A Dancila-kabinet immár harmadik alkalommal szembesült bizalmatlansági indítvánnyal, amelyet most először a PSD-ből kizárt Victor Ponta volt miniszterelnök Pro Romania pártja és a magyar érdekképviselet is megszavazott.
Az RMDSZ azt kérte számon a kormányon, hogy nem akadályozta meg az úzvölgyi katonatemetőben történteket.
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a parlamenti vita során rámutatott: az úzvölgyi temetőben június 6-án történt incidensért a belügyminisztériumot, a csendőrséget, illetve Hargita és Bákó megye prefektusát terheli a felelősség, mert nem fékezték meg idejében az indulatokat. Így vált lehetővé, hogy a "túlerőben lévő, feltüzelt, esetenként leitatott román vandálok a törvénytelenségek ellen békésen, imádkozva tüntető magyarok ellen támadhattak, és megrongálhatták a magyar hősi halottak sírjait" - emlékeztetett Korodi Attila.
A frakcióvezető hozzátette: egy valódi demokráciában a többség védelmezi a kisebbségeket, nem pedig a kisebbségeknek kell megvédeniük magukat a többségiekkel szemben.
Az RMDSZ az EP-választás előtt három nappal függesztette fel a PSD-ALDE koalícióval kötött parlamenti együttműködési megállapodását, azzal vádolva a kormányt, hogy semmit sem tett a törvényesség helyreállításáért az úzvölgyi katonatemetőnél, ahol egy közeli román többségű település, Darmanesti (Dormánfalva) önkormányzata önkényesen ortodox kereszteket állíttatott magyar honvédsírok fölé.
A kormánybuktatáshoz a törvényhozók több mint felének támogatására, legalább 233 szavazatra lett volna szükség. A bizalmatlansági indítványt végül 200 képviselő és szenátor szavazta meg, így a kormány a helyén marad.