A menekültügyi és a bevándorlási szabályok reformjáról fogadott el törvénycsomagot pénteken a német szövetségi parlament (Bundestag).

A menekültügyben az elutasított menedékkérők elszállításáról szóló előírásokat szigorítják. A bevándorlási törvénnyel az úgynevezett harmadik országokból, az Európai Unión kívülről érkező munkavállalók elhelyezkedését szabályozzák.

Horst Seehofer belügyminiszter kiemelte, hogy a hét jogszabályból álló csomag fordulópont,

"cezúra a migrációs politikában".

A menekültügyi elemekről szólva aláhúzta: gondoskodni kell arról, hogy el is hagyják az országot mindazok, akiket távozásra köteleznek. A bevándorlási törvényről elmondta, kétségtelen, hogy Németországnak szüksége van a munkavállalási célú bevándorlásra, mert a munkaerőhiány hátráltatja a gazdasági növekedést.

Heves vita volt

A vitában leginkább a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és a Keresztényszociális Unióval (CSU) kormányzó Német Szociáldemokrata Pártot (SPD) és a CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) pártot bírálták, a legélesebben az SPD-től balra álló, ellenzéki Die Linke (Baloldal) részéről.

A Baloldal szónokai úgy vélték, hogy a szociáldemokraták elvtelenül, csak a hatalom megtartása érdekében szavazzák meg a menekültügyi szigorításokat, amelyekkel a kormánypártok "a rasszistáknak hízelegnek". Az AfD vezérszónokának felszólalását a Baloldal egyik képviselője a "kifelé a nácikkal a Bundestagból" bekiabálással zavarta meg, amiért hivatalosan megintette a parlament elnöke.

A reformok menekültügyi része elsősorban szélesíti a hatóságok jogait, lehetőségeit.

Szerepel a csomagban például az, hogy a kitoloncolásra jelölt elutasított menedékkérőért érkező rendőrök nem csupán kopoghatnak, csöngethetnek az illető lakásánál, hanem külön engedély nélkül behatolhatnak az ingatlanba és átkutathatják.

A kormánypártok megegyeztek abban is, hogy a férőhelyek hiánya miatt átmenetileg büntetés-végrehajtási intézményekben is elhelyezhetnek kitoloncolási őrizetbe vett embereket, felfüggesztve azt az alapelvet, hogy nem lehet fegyházban, börtönben elhelyezni olyan személyeket, akiket nem bűncselekmény, hanem tervezett kitoloncolás miatt fosztanak meg a mozgás szabadságától.

Bevezetik azt is, hogy a kitoloncolások tervezett időpontja szolgálati titoknak minősülő adat, így büntetőeljárás alá vonható, aki figyelmeztet kitoloncolásra jelölt embereket a hatósági művelet közelgő kezdetére.

A bevándorlási törvény rendelkezik a többi között arról, hogy

megszűnik a hazai és az EU-s munkavállalókat előnyben részesítő, úgynevezett elsőbbségi vizsgálat,

vagyis nem kell majd egy állás betöltésénél megvizsgálni, hogy egy EU-n kívüli jelentkező helyett van-e alkalmas német vagy EU-s munkavállaló. Az eljárást nem vezetik ki, hanem öt évre felfüggesztik, és a hazai munkavállalók védelmében bármikor újra be lehet majd vezetni, akár regionális szinten is.