Infostart.hu
eur:
391.06
usd:
340.19
bux:
0
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Theresa May brit miniszterelnök sajtóértekezletet tart a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. előtt 2019. május 24-én. May bejelentette, hogy június 7-én távozik a kormányzó Konzervatív Párt és a kormány éléről.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

May távozik, de sok a bizonytalanság

Távozik pénteken a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetői tisztségéből Theresa May, mindenekelőtt a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodás parlamenti elfogadtatásának kudarca miatt.

Távozása a kormánypárt éléről miniszterelnöki tisztségének megszűnésével is jár, de az utód megválasztásáig, vagyis várhatóan még több mint egy hónapig ügyvezető minőségben ellátja a kormányfői feladatokat.

Theresa May május 24-én jelentette be, hogy június 7-én távozik pártvezetői tisztségéből, miután háromszori kísérletre sem tudta elfogadtatni a londoni alsóházzal a Brexit feltételeiről az Európai Unióval novemberben elért egyezményt.

Mayt, aki hat évig belügyminiszter volt, a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazás után választották a Konzervatív Párt vezetőjévé és így a kormány élére.

Elődje, David Cameron, aki a népszavazás előtt a bennmaradásért kampányolt, a kilépést pártolók szűk, 51,89 százalékos győzelme után lemondott, visszaadta képviselői mandátumát is, és távozott a brit politikából.

Theresa May egyelőre

nem jelezte, hogy júliusban várható tényleges távozása után ő is kivonul-e a parlamentből, vagy helyet foglal a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának hátsó padsoraiban.

A jövő héten induló utódválasztási verseny a várakozások szerint július második feléig eltart, bár a konzervatív frakció a folyamat felgyorsítása érdekében a minap módosította a szabályokat.

A változtatás egyik lényegi eleme az, hogy a jelölteknek az eddig előírt kettő helyett immár minimum nyolc alsóházi tory képviselőtárs támogatását kell megszerezniük.

Az új szabályozás alapján az első és a második frakciószavazási fordulóban immár nem elégséges a versenyben maradáshoz, hogy az adott jelölt ne a legkevesebb voksot kapja: az első szavazási körben a továbblépéshez meg kell szerezni a 313 fős konzervatív frakció szavazatainak legalább az öt százalékát, a második fordulóban ez a bennmaradási küszöb 10 százalékra emelkedik.

Ha az első két fordulóban mindegyik induló átlépi a minimálisan megkövetelt szavazatarányt, akkor lép életbe ismét az az eredeti szabály, hogy a legkevesebb frakcióvoksot szerző jelölt esik ki a versenyből.

A nevezési határidő jövő hétfő. Az első szavazási fordulót jövő csütörtökön, a továbbiakat június 18-án, 19-én és 20-án tartják a jelenlegi menetrend alapján.

A versenyben maradó utolsó két jelölt közül - ha egyikük sem lép vissza a másik javára - a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja ki postai szavazással Theresa May utódját, aki az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is lesz.

Az utódjelöltek mezőnye jelenleg 11 fős.

A legismertebb indulók között van Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory Brexit-tábor frontembere - akit a fogadóirodák jelenleg a legesélyesebb utódjelöltnek tartanak -, Sajid Javid belügyminiszter, Matt Hancock egészségügyi miniszter, Jeremy Hunt külügyminiszter, Michael Gove környezetvédelmi miniszter, Andrea Leadsom, az alsóház volt vezetője, Dominic Raab volt Brexit-ügyi miniszter és Rory Stewart, a nemzetközi fejlesztési tárca vezetője.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Áruhiány a boltokban, napi 20-22 órás áramkimaradások, ritkán iható csapvíz: a gazdaság gyakorlatilag teljesen összeomlott, amióta nem érkezik olaj Kubába – mondta az InfoRádióban a hétvégi tüntetések, köztük egy helyi pártszékház felgyújtása apropóján Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. Kérdeztük arról is, hogy összeomlik-e a kommunista rezsim, és ha igen, mi jöhet utána.

Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Újabb pofon a Barátság kőolajvezetéknél: 25 tagállam intett be az uniós találkozón Magyarországnak és Szlovákiának

Újabb pofon a Barátság kőolajvezetéknél: 25 tagállam intett be az uniós találkozón Magyarországnak és Szlovákiának

Brüsszelben a hétfői energiaügyi miniszteri ülésen a Barátság vezeték leállása és az iráni válság okozta olajpiaci feszültség is napirendre került, de a sajtó előtt sem a ciprusi levezető elnök, sem Dan Jørgensen biztos nem mondott konkrét lépéseket, csak „azonnali intézkedéseket” és egy készülő B-tervet emlegetett. Magyarország és Szlovákia azt követelte, hogy az Európai Bizottság kényszerítse ki Ukrajnánál a tranzit újraindítását, ám a többség nem állt melléjük: az észtek Oroszországot tették felelőssé, Horvátország pedig az Adria-vezeték felől ígért ellátási kerülőutat. Jørgensen közben igyekezett lehűteni a kedélyeket azzal, hogy szerinte nincs ellátásbiztonsági gond, mert vannak alternatív beszerzési források, miközben Brüsszel továbbra is a teljes orosz olajtilalom felé tart. A vita közben nyílt politikai kommunikációs térbe csúszott: Budapest és Pozsony a 90 milliárd eurós ukrán hitel blokkolásával fenyeget, Zelenszkij ezt zsarolásnak nevezte, a Bizottság pedig tényfeltáró missziót és akár pénzügyi segítséget is előkészít a javításhoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×