eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Strasbourg, 2018. szeptember 12.Az Európai Parlament képviselői szavaznak a Sargentini-jelentésről a parlament plenáris ülésén, Strasbourgban 2018. szeptember 12-én. A képviselők a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el. (MTI/EPA/Patrick Seeger)
Nyitókép: Patrick Seeger

Európa választott – mik a tanulságok?

A következő uniós ciklusban jóval nehezebb lesz kormányzó többséget alakítani, mint az előzőben - hangzott el az „Európa választott - Politikai körkép az EP-választás után” címmel a Külügyi és Külgazdasági Intézetben csütörtökön rendezett kerekasztal-beszélgetésen.

Az európai választások egyik legfontosabb tanulságaként a közép-európai térség elemzője, Garai Nikolett a kiemelkedő részvételi arányra hívta fel a figyelmet. „Az idei EP-választás megmutatta, hogy van fontossága az európai unióval kapcsolatos kérdéseknek” – fogalmazott, hozzátéve: a klímaváltozás, a környezetvédelem, a brexit és a migráció arra ösztönözte az állampolgárokat, hogy hallassák a hangjukat.

Szabó Barnabás, az Egyesült Királyság, Spanyolország és Portugália szakértője pedig előre vetítette, hogy a következő európai parlament nagyon fragmentált – vagyis töredezett – intézmény lesz. Azonban

arról nincs szó, hogy szélsőjobboldali, euroszkeptikus, populista pártok lebontanák az európai politizálás hagyományos kereteit.

Mint mondta: bár a két legnagyobb párt, az Európai Néppárt és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége támogatottsága csökkent, így a liberálisok és a zöldek felzárkóztak hozzájuk. Hozzátette: nehezebb lesz kormányzó többséget kialakítani.

Az Európát 1979 óta domináló konzervatív néppárti és szociáldemokrata kettős fogat 40 év elteltével most átalakul – ezt pedig Molnár Tamás Levente, a német nyelvű országok kutatója mondta. A többséghez kénytelenek bevonni még egy pártot, valószínűleg a liberális ALDE-t. Annyi biztos, hogy a királycsinálók jó árat fognak kérni a koalíció kötésért – tette hozzá a külügyi kutató.

Kiemelkedő választási részvétel

A felmérések tanúsága szerint a választók valójában nincsenek tisztában az európai intézményekkel – mondta Molnár Tamás Levente, a KKI német nyelvű országok kutatója. Sokan nem ismerik a bizottság, a tanács és az EP hármasfogatának működését és egymáshoz való viszonyát. Hozzátette: többségében a nemzeti politikából fakadóan volt alacsony vagy magas a részvétel.

A közép-európai térség elemzője, Garai Nikolett arra hívta fel a figyelmet, hogy valójában az uniós szinten közel 51 százalékos választási részvétel nem tekinthető a demokrácia ünnepének, ugyanis elég nagy a szórás országonként. A szakértő szerint

nem lehet elkülöníteni az európai uniós és a nemzeti ügyeket.

Szabó Barnabás, az Egyesült Királyság, Spanyolország és Portugália szakértője úgy vélekedett, hogy nehéz, sőt lehetetlen elválasztani az európai parlamenti választásokat az egyes országok belpolitikai fejleményeitől. De úgyis nehéz mozgósítani, ha szó sem esik arról, hogyan működik Európa – tette hozzá. A részvételi arány emelkedése talán azt is jelentette, hogy az emberek többet megtudtak az unió működéséről – vélekedett. Ezt a gondolatot Garai Nikolett azzal egészítette ki, hogy az uniós választás több országban egyfajta tesztként szolgált a küszöbön álló nemzeti parlamenti választásokra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×