Infostart.hu
eur:
380.54
usd:
322.71
bux:
130353.43
2026. február 3. kedd Balázs
Nyitókép: historyfoundation.ru

Ritka történelmi dokumentumot hoztak nyilvánosságra Oroszországban

Nyilvánosan hozzáférhetővé tette a Molotov-Ribbentrop-paktumnak és titkos záradékának eredeti szovjet változatát teljes egészében a Történelmi Emlékezet nevű orosz alapítvány.

A Szovjetunió és a náci Németország 1939-ben kötötte meg a Molotov-Ribbentrop-paktum néven elhíresült meg nem támadási szerződést. A külügyminiszterek, Vjacseszlav Molotov és Joachim von Ribbentrop által aláírt szerződéshez csatolt titkos záradék rendelkezik a két ország érdekszférájának felosztásáról Európa keleti térségeiben, a Baltikumtól a Fekete-tengerig.

A szerződés szövege eddig ismert volt, de csak a paktum német verziója volt hozzáférhető. A Gazeta.ru hírportál rámutatott, hogy 30 éve a szerződés orosz nyelvű eredetijét még sem szovjet, sem külföldi archívumokban "nem találták". Most az alapítvány oldalán elérhető.

Egyezség és titkos záradék

Az 1939. augusztus 23-án keltezett szerződést és az öt nappal később hozzátoldott záradékot az orosz külügyminisztérium történeti és dokumentumosztálya bocsátotta az alapítvány rendelkezésére, amely a hét végén honlapján tette közzé a beszkennelt dokumentumokat.

A tíz évre megkötött, a lejárta után öt évvel automatikusan meghosszabbodó megállapodásban Moszkva és Berlin arra vállalt kötelezettséget, hogy nem támad egymásra, abban az esetre pedig, ha a másik háborúba keveredik egy harmadik féllel, nem lép olyan szövetségbe, amely a másik ellen irányul.

Az 1939. augusztus 28-án datált kiegészítő titkos záradék értelmében a Baltikum "területi-politikai átrendeződése esetén a szovjet-német határt Litvánia északi határa alkotta volna, Lengyelország területén - amelynek sorsáról Németország és a Szovjetunió a későbbiekben szándékozott megállapodni - a felek érdekszféráját hozzávetőleg a Narev, a Visztula és a Szan folyók vonala határolta el. Moszkva Besszarábiát illetően az érdekeltségének, Berlin pedig az érdektelenségének adott hangot.

A meg nem támadási szerződést az aláírást egy héttel követően ratifikálta a szovjet Legfelsőbb Tanács, de a képviselők előtt a titkos záradék tartalmát nem fedték fel. Egy nappal a moszkvai törvényhozási jóváhagyást követően, 1939. szeptember 1-jén Németország lerohanta Lengyelországot, kirobbantva a második világháborút. A Vörös Hadsereg szeptember 17-én lépte át a lengyel határt.

Hitler a Szovjetuniót 1941. június 22-én támadta meg. Orosz történészek szerint a paktummal Sztálin a Németország elleni háborút igyekezett elodázni az európai kollektív biztonsági rendszer kiépítésére irányuló szovjet erőfeszítések nyomán, de valójában csak súlyosbította a német agresszió következményeit.

Címlapról ajánljuk
Rengeteg baleset, fennakadások: váratlanul megint jelentős havazás és ónos eső nehezíti az életet – fotók, videók

Rengeteg baleset, fennakadások: váratlanul megint jelentős havazás és ónos eső nehezíti az életet – fotók, videók

Északon intenzív havazással, délen ónos esővel csapott le a február, az előrejelzések szerint ez lehet a tél egyik utolsó nagy megpróbáltatása. Sajnos a közlekedést számos helyen lassítják balesetek, és a közösségi közlekedéssel utazók is nehézségekkel találkozhatnak.

Kaiser Ferenc Iránról: csak légicsapásokkal nem lehet megdönteni a rezsimet, és a felkelők sem elég erősek hozzá

Az Egyesült Államok adott esetben komoly légicsapás-sorozatot tudna mérni Iránra, de nagy állományú szárazföldi csapatok nélkül lehetetlen megdönteni a helyi rezsimet – mondta az InfoRádióban a biztonság- és védelempolitikai szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra is kitért, hogy a térségbeli országok többsége nem is támogatja az amerikai beavatkozást, a felkelők pedig saját erőből nem képesek eltávolítani az iráni vezetést.
inforadio
ARÉNA
2026.02.03. kedd, 18:00
Kovács László
a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×