eur:
394.87
usd:
364.8
bux:
71150.53
2024. július 8. hétfő Ellák
Nyitókép: historyfoundation.ru

Ritka történelmi dokumentumot hoztak nyilvánosságra Oroszországban

Nyilvánosan hozzáférhetővé tette a Molotov-Ribbentrop-paktumnak és titkos záradékának eredeti szovjet változatát teljes egészében a Történelmi Emlékezet nevű orosz alapítvány.

A Szovjetunió és a náci Németország 1939-ben kötötte meg a Molotov-Ribbentrop-paktum néven elhíresült meg nem támadási szerződést. A külügyminiszterek, Vjacseszlav Molotov és Joachim von Ribbentrop által aláírt szerződéshez csatolt titkos záradék rendelkezik a két ország érdekszférájának felosztásáról Európa keleti térségeiben, a Baltikumtól a Fekete-tengerig.

A szerződés szövege eddig ismert volt, de csak a paktum német verziója volt hozzáférhető. A Gazeta.ru hírportál rámutatott, hogy 30 éve a szerződés orosz nyelvű eredetijét még sem szovjet, sem külföldi archívumokban "nem találták". Most az alapítvány oldalán elérhető.

Egyezség és titkos záradék

Az 1939. augusztus 23-án keltezett szerződést és az öt nappal később hozzátoldott záradékot az orosz külügyminisztérium történeti és dokumentumosztálya bocsátotta az alapítvány rendelkezésére, amely a hét végén honlapján tette közzé a beszkennelt dokumentumokat.

A tíz évre megkötött, a lejárta után öt évvel automatikusan meghosszabbodó megállapodásban Moszkva és Berlin arra vállalt kötelezettséget, hogy nem támad egymásra, abban az esetre pedig, ha a másik háborúba keveredik egy harmadik féllel, nem lép olyan szövetségbe, amely a másik ellen irányul.

Az 1939. augusztus 28-án datált kiegészítő titkos záradék értelmében a Baltikum "területi-politikai átrendeződése esetén a szovjet-német határt Litvánia északi határa alkotta volna, Lengyelország területén - amelynek sorsáról Németország és a Szovjetunió a későbbiekben szándékozott megállapodni - a felek érdekszféráját hozzávetőleg a Narev, a Visztula és a Szan folyók vonala határolta el. Moszkva Besszarábiát illetően az érdekeltségének, Berlin pedig az érdektelenségének adott hangot.

A meg nem támadási szerződést az aláírást egy héttel követően ratifikálta a szovjet Legfelsőbb Tanács, de a képviselők előtt a titkos záradék tartalmát nem fedték fel. Egy nappal a moszkvai törvényhozási jóváhagyást követően, 1939. szeptember 1-jén Németország lerohanta Lengyelországot, kirobbantva a második világháborút. A Vörös Hadsereg szeptember 17-én lépte át a lengyel határt.

Hitler a Szovjetuniót 1941. június 22-én támadta meg. Orosz történészek szerint a paktummal Sztálin a Németország elleni háborút igyekezett elodázni az európai kollektív biztonsági rendszer kiépítésére irányuló szovjet erőfeszítések nyomán, de valójában csak súlyosbította a német agresszió következményeit.

Címlapról ajánljuk
Németország szerint Európa nyert Franciaországban, de a káosz korszaka jön

Németország szerint Európa nyert Franciaországban, de a káosz korszaka jön

Német kormánypárti és konzervatív ellenzéki visszafogott derűláttással értékelték a francia nemzetgyűlési választások eredményét. Általános megítélés szerint az eredmény jó hír Európának, ugyanakkor Franciaország nehéz időszak előtt áll. Eltérő ugyanakkor Emmanuel Macron szerepének megítélése.

Megvannak az új Patrióták Európáért-frakció céljai a következő öt évre

Megalakult a Patrióták Európáért európai parlamenti frakciója, mely 12 európai tagállam 84 képviselőjét foglalja magába; célja, hogy változást hozzon az uniós politikában - mondta Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának elnöke Brüsszelben, a pártcsoport EP-frakciójának alakuló ülését követően.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.09. kedd, 18:00
Kalas Vivien
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet főreferense
Vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Jelentősen alulteljesítő ma az egyébként vegyes európai hangulatban a magyar tőzsde, miután a kormányinfón ma bejelentették, hogy új különadókat vezet be a kormány. A bankszektorban nem változik a bankadó mértéke, de megemelik a tranzakciós illetéket és "devizaváltási illeték" néven egy teljesen új adót is kivetnek. "Az energiaszektorra és a multinacionális cégekre kivetett extraprofitadó – ide értve a kiskereskedelmi adót is – nem csökken" - derült ki a mai kormányinfón. A bejelentések hatására nem meglepő módon esik az OTP és a Mol árfolyama.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×