Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Nyitókép: Pixabay

Nőtt az EP politikai és jogalkotási jelentősége

A Bruxinfo főszerkesztője szerint az elmúlt öt évben megmutatta politikai erejét az Európai Parlament. Gyévai Zoltán azt mondta: a Lisszaboni szerződés 2009-ben szélesítette ki az EP jogköreit.

Az Európai Parlament ernyőt ad az uniós politizálásnak, így a nemzeti politikák kinyújtott karja is – vélekedett a szakértő. Két fő szerepe van: egyrészt - és ez a meghatározóbb - az EP egy „jogalkotási gyár”, feladata tehát, hogy a bizottság által előterjesztett szabályokról dönt - az ügyek 90-95 százalékában - közösen a Miniszterek Tanácsával.

Gyévai Zoltán kiemelte: a parlament egyre több területen rendelkezik azonos jogkörökkel a kormányokat képviselő, jogalkotó Miniszterek Tanácsával.

Az EP hatásköreit a 2009-es lisszaboni szerződésként ismert szerződésmódosítás bővítette először, és

egyre több témában kapott lehetőséget a testület, hogy beleszóljon a jogalkotási kérdésekbe olyan ügyekben, amelyek a magyar és többi uniós állam polgárainak mindennapi életét érinti.

Érdekes, hogy a 2009-es szerződés úgy született, hogy már épp működött egy Európai Parlament, vagyis menet közben szélesítették ki a hatásköreiket - említette meg Gyévai Zoltán.

A 2014-2019-es ciklus tehát – bár a megelőzővel azonos jogköröket jelentett a parlament számára – újdonságot hozott abban, hogy másként lépett a porondra és a jogalkotás mezejére a testület, úgy önbizalmában, mint jogköreiben.

Gyévai Zoltán elmondta: az Európai Unió egy hibrid szervezet, mert jogállamként működik, de közben nemzetállamok közössége is. Vagyis magán viseli a nemzetállamok, valamint a nemzetközi szervezetek bizonyos jegyeit is. A kettő egysége határozza meg az EU-t, és

ez a kettősség "kiad egy nagyon furcsa öszvért és egy nagyon furcsa hatalommegosztási rendszert, ami csak részben hasonlítható a nemzetállamokéhoz,

mert eltér annak struktúrája, hogy ki terjeszthet elő törvényeket, ki fogadja el, ki hajtja végre" - emelte ki a Bruxinfo főszerkesztője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Megjött a legfontosabb táblázat a 2027-es minimálbérről - Ennyi lesz a bruttó és nettó minimálbér

Megjött a legfontosabb táblázat a 2027-es minimálbérről - Ennyi lesz a bruttó és nettó minimálbér

Megszületett a megállapodás a 2027-es minimálbérről és garantált bérminimumról: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) háromoldalú egyeztetésén a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői megállapodtak a jövő évi béremelésről. A minimálbér bruttó összege 7,5 százalékkal, 347 ezer forintra emelkedik, míg a garantált bérminimum 6,1 százalékos növekedéssel 396 ezer forintra nő. A nettó bérek az szja-csökkentés miatt ennél nagyobb mértékben emelkedhetnek: a minimálbéresek kézhez kapott fizetése 17,2 százalékkal, a garantált bérminimumot keresőké 13,3 százalékkal lehet magasabb.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×