Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
310.65
bux:
133787.99
2026. május 1. péntek Fülöp, Jakab
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető (b) és Donald Trump amerikai elnök sétál a hanoi Metropole szálloda kertjében 2019. február 28-án, kétnapos csúcstalálkozójuk második napján. Trump kijelentette, hogy nem jutott megállapodásra az észak-koreai vezetővel sem a nukleáris leszerelésről, sem a Phenjan elleni szankciók kérdéséről. Balról Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.
Nyitókép: MTI/AP/Evan Vucci

Kiderült, hány atomlétesítménye van Észak-Koreának

Észak-Koreának legalább 104 olyan létesítménye van, amely kapcsolatban áll atomprogramjával - közölte pénteken a KBS dél-koreai televízió.

A KBS hozzájutott a Dél-Korea ás az Egyesült Államok kormánya rendelkezésére álló, atomlétesítményeket tartalmazó listához.

Közülük az atomfegyverek leszerelése keretében

az Egyesült Államok negyvennek a bezárását követeli.

Közöttük van egyebek mellett 15 kutató- és ellenőrző intézet és nyolc uránkitermelő üzem.

Ezek többsége Jongbjon térségében, valamint Phenjan elővárosában és Hvanhedo tartomány Phjonszan járásából található.

Korábban a dél-koreai és amerikai médiumok többször is közöltek elszigetelt adatokat az ilyen objektumokról. Ugyanakkor ez volt az első konkrét tudósítás a hasonló létesítmények számáról és földrajzi elhelyezkedéséről.

Február 28-án Hanoiban tartott csúcstalálkozóján Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető nem tudott megállapodni Phenjan atomlétesítményeinek leszereléséről, és nem írták alá a párbeszéd folytatásáról szóló közös nyilatkozatot sem.

Közölték, hogy a találkozón az Egyesült Államok több tucatnyi atomlétesítmény bezárását követelte, míg a phenjani vezetők ragaszkodtak ahhoz, hogy csak a jongbjoni kutatóintézetet szerelik le.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
A rejtett választói hatás, ami Orbán Viktor történelmi vereségéhez is hozzájárult

A rejtett választói hatás, ami Orbán Viktor történelmi vereségéhez is hozzájárult

A választók csak jelentős késéssel érzékelik, ha az árnyomás valóban enyhült, és büntetik az inkumbens kormányokat váratlan inflációs sokkok miatt – derül ki két kutatásból. Bár Magyarországot egyik sem vizsgálta, a 2026-os parlamenti választás eredménye pontosan illeszkedik a mintába: az inflációs tényadat már 1,8 százalékra süllyedt, miközben a lakosság által érzékelt szint ennél ötször magasabb volt. Az Orbán Viktor vezette kormány kommunikációja így abba a hibába esett, hogy lezárt ügyként kezelte az inflációt, a választók azonban a saját pénztárcájukon még nem érezték a javulást – és ez döntő tényezője lehetett a Fidesz történelmi vereségében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×