Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető (b) és Donald Trump amerikai elnök sétál a hanoi Metropole szálloda kertjében 2019. február 28-án, kétnapos csúcstalálkozójuk második napján. Trump kijelentette, hogy nem jutott megállapodásra az észak-koreai vezetővel sem a nukleáris leszerelésről, sem a Phenjan elleni szankciók kérdéséről. Balról Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.
Nyitókép: MTI/AP/Evan Vucci

Kiderült, hány atomlétesítménye van Észak-Koreának

Észak-Koreának legalább 104 olyan létesítménye van, amely kapcsolatban áll atomprogramjával - közölte pénteken a KBS dél-koreai televízió.

A KBS hozzájutott a Dél-Korea ás az Egyesült Államok kormánya rendelkezésére álló, atomlétesítményeket tartalmazó listához.

Közülük az atomfegyverek leszerelése keretében

az Egyesült Államok negyvennek a bezárását követeli.

Közöttük van egyebek mellett 15 kutató- és ellenőrző intézet és nyolc uránkitermelő üzem.

Ezek többsége Jongbjon térségében, valamint Phenjan elővárosában és Hvanhedo tartomány Phjonszan járásából található.

Korábban a dél-koreai és amerikai médiumok többször is közöltek elszigetelt adatokat az ilyen objektumokról. Ugyanakkor ez volt az első konkrét tudósítás a hasonló létesítmények számáról és földrajzi elhelyezkedéséről.

Február 28-án Hanoiban tartott csúcstalálkozóján Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető nem tudott megállapodni Phenjan atomlétesítményeinek leszereléséről, és nem írták alá a párbeszéd folytatásáról szóló közös nyilatkozatot sem.

Közölték, hogy a találkozón az Egyesült Államok több tucatnyi atomlétesítmény bezárását követelte, míg a phenjani vezetők ragaszkodtak ahhoz, hogy csak a jongbjoni kutatóintézetet szerelik le.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×