eur:
411.22
usd:
392.73
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

A pápa elfogadta Santiago de Chile érsekének lemondását

A 77 éves Ezzatit azzal vádolják, hogy eltussolt több ügyet, köztük magas rangú egyházi vezetőkét.

Ferenc pápa elfogadta a katolikus egyház gyermekmolesztálási botrányába keveredett Ricardo Ezzati bíboros, chilei érsek lemondását. Santiago de Chile érseki tisztségét ideiglenesen Celestino Ańos Braco, az észak-chilei Copiapó (norte) püspöke tölti be - jelentette be szombaton kiadott közleményében a Vatikán.

Az olasz származású, 2006 óta chilei állampolgár Ricardo Ezzati az összes chilei püspökkel együtt tavaly májusban nyújtott be lemondását, miután fény derült a chilei egyházat megrázó pedofilbotrányra.

A hatóságok 158 embert, köztük püspököket, papokat és az egyházhoz köthető világi személyeket vontak vizsgálat alá a szexuális visszaélések ügyében, melyek közül nem egy a múlt század hatvanas éveire nyúlik vissza.

A 77 éves Ezzatit azzal vádolják, hogy eltussolt több ügyet, köztük magas rangú egyházi vezetőkét. A bíboros októberben élt a hallgatás jogával, miután beidézték kihallgatásra a főügyészségre.

Ferenc pápa korábban már elfogadta a 34 chilei püspök közül hat lemondását. Az érsek sorsáról éppen egy olyan időpontban hozott döntést, amikor egyre erősebb bírálatok érik a katolikus egyházat a szexuális visszaélések miatt egy évtizede kirobbant botrány kezelése miatt. Az áldozatok azzal vádolják a Vatikánt, hogy képtelennek bizonyult konkrét intézkedéseket tenni.

A chilei ügyészség jelenleg 148 ügyben folytat eljárást a katolikus egyházhoz köthető személyek által elkövetett szexuális visszaélések miatt. Az érintett áldozatok száma 255-re rúg, közülük többen kiskorúak voltak, amikor bántalmazták őket.

A chilei püspöki konferencia tájékoztatása szerint eddig 42 papot és egy segédlelkészt ítélt el bíróság vagy függesztettek fel hivatalából gyermekmolesztálás miatt.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×